loading
Hírdetés

Jövedelem letiltása: Miből és mennyit vehetnek el?

Bankmonitor
szerző: Bankmonitor

Számtalan olvasói kérdést, megkeresést kapunk a jövedelem letiltásával, inkasszóval kapcsolatban. Sajnos rengeteg embert érint a kérdés. Ezért ismét a téma mélyére néztünk! Ki, miért és mennyit vehet el a pénzünkből? Védekezhetünk-e ellene valahogy? A leggyakoribb kérdésekre is választ adunk.

A végrehajtási eljárás egyik első lépése, hogy az adóst úgy kényszerítik rendszeres fizetésre, hogy a jövedelmének egy részét nem ő kapja meg, hanem közvetlenül a végrehajtónak, vagy a jogosultnak juttatják.

Milyen jövedelmek esetén lehetséges ez, és milyen mértékben?

Jövedelem letiltás és hatósági inkasszó okán bizony előfordulhat, hogy nem annyi pénz van a számlánkon fizetésnapon, mint amennyire számítottunk. Ez bizony rettenetesen kellemetlen tud lenni. Egy korábbi írásunkban már foglalkoztunk a témával, de olvasóink kifogyhatatlanok a kérdésekből.

A letiltás közvetlenül a jövedelem ellen indul, az inkasszó pedig a bankszámla ellen, függetlenül attól, hogy honnan érkezik pénz!

Amiből kiindulunk

Letiltásra, végrehajtásra csak jogszabály, vagy végrehajtható határozat alapján van lehetőség. A jövedelem letiltása azt jelenti, hogy a végrehajtó hivatalos úton utasítja a jövedelmet folyósító szervet (munkáltató, nyugdíjfolyósító, stb.), hogy az adós jövedelméből rendszeresen vonjon le bizonyos összeget a tartozása fejében és azt utalja át a végrehajtónak, illetve a hitelezőnek. A letiltás mindig a nettó fizetésünkből történik azzal a kitétellel, hogy meg kell hagyni az adós részére a mindenkori öregségi nyugdíj minimális összegét (jelenleg 28.500 forint).

Több letiltás esetén a sorrendiség számít. A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget kell kielégíteni.

Hogyan indulhat végrehajtás a munkabérre?

Ahhoz, hogy valakinek végrehajtás alá vonják a munkabérét, az szükséges, hogy megfelelő módon meginduljon a végrehajtási eljárás. Ennek alapja a végrehajtható okirat. A végrehajtásra a bruttó bért illető levonások után fennmaradó összegből (nettó bér) kerülhet sor azzal a kitétellel, hogy meg kell hagyni az adós számára a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

A munkabérre kivetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós – a munkáltató megváltozása esetén – az új munkáltatótól kap.

Ellenőrzés a munkáltatónál

A végrehajtó a munkáltatónál ellenőrizheti, hogy betartja-e a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait. A munkáltató a levonásért ellenértéket nem követelhet.

33 százalékot lehet levonni:

  • a táppénzből,
  • a végkielégítésből,
  • a jutalomból,
  • a szolgálati viszony alapján járó illetményből,
  • a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíjból,
  • a munkabér jellegű ösztöndíjból,
  • bármely munkából eredő olyan díjazásból, juttatásból, amelyet rendszeresen, vagy időszakonként visszatérően kap.

A gyermekgondozási segélyből, a gyermeknevelési támogatásból, a családi pótlékból, a munkanélküli-ellátásból (idetartozik a munkanélküli-járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély), az iskoláztatási támogatásból, a baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből szintén legfeljebb 33 százalékot lehet levonni, de csak az alábbi követelések fejében:

  • gyermektartásdíj,
  • jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás,
  • levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból,
  • a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében:

  • tartásdíj,
  • az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,
  • jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás,
  • több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

Milyen jövedelmek mentesek a végrehajtás alól?

  • a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása,
  • az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
  • az átmeneti segély,
  • a rendszeres szociális segély,
  • az időskorúak járadéka,
  • a munkanélküliek jövedelempótló támogatása,
  • az ápolási díj,
  • az anyasági segély,
  • a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
  • a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás,
  • átmeneti jövedelem-kiegészítés,
  • átmeneti járadék,
  • bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka,
  • a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
  • a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
  • az ösztöndíj (a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével),
  • a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
  • a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
  • a fogyatékossági támogatás

Levonási, kielégítési sorrend

Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a Vht.-nak a kielégítési sorrendre vonatkozó szabályai szerint kell levonni. A kielégítési sorrendben azonos helyen szereplő több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

A kielégítési sorrend a következő:

  1.  gyermektartásdíj,
  2. egyéb tartásdíj,
  3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
  4. a büntető, és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés,
  5. adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
  6. egyéb követelés,
  7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Inkasszó, ami nem összetévesztendő a végrehajtással

A hatósági átutalás (inkasszó) azt jelenti, hogy az adós bankszámlája ellen olyan intézkedést ad ki a hatóság, hogy a bank utalja át a megadott számlára a hatósági átutalásban szereplő összeget.

Ezt a banknak kötelessége megtenni! A hatósági átutalás beérkezésének napján a bank megnézi a számlán lévő összegeket és bizonyos kötelezően a számlán maradó összeg (számlavezetési díj, egyéb banki költség) kivételével átutalja a hatóságnak. Ha nincs a teljes összeg a számlán, akkor részteljesítésre kerül sor. Inkasszó mindaddig marad a számlán, amíg a teljes összeg kiegyenlítésre nem került, de maximum a sorba állítási idő (35 nap) leteltéig. Ezt követően az inkasszó újból kiadható.

Végül nézzünk néhány gyakori kérdést

Veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok. Ebből vonhatnak-e le valamit?

Válasz: Amennyiben NEM hiteltörlesztéssel kapcsolatos a letiltás, úgy ebből a juttatásból nem lehet letiltani. Más okból, azonban igen.

Rokkantsági ellátást kapok. Végrehajtható-e?

Válasz: A rokkantsági ellátás –szemben a rokkantsági járadékkal – NEM mentes a végrehajtás alól.

Közmunkás vagyok, letilthatják-e?

Válasz: Igen, ez is munkabér kategóriába esik.

Miért nem a letiltott összeggel csökken a tartozásom?

Válasz: A végrehajtott/ letiltott összeg nem teljes egészében csökkenti a tartozásunkat. Elsőként a végrehajtási költséget, majd a lejárt kamatokat, ez után a sztenderd (felszámított) kamatokat, legvégül pedig a tőkét fizetjük meg.

Letiltás után 10 000 forint maradt a számlámon! Megteheti ezt a végrehajtó?

Válasz: A végrehajtó – határozat alapján – hívja fel a bankot a teljesítésre, vagyis nem ő emeli le az összeget a számláról. Ilyen esetben a folyósító szervet (munkáltató, NYUFIG, MÁK) kell megkeresni.

Azt szeretném kérdezni, hogy a végrehajtó a lakástakarékomhoz, illetve az életbiztosításomhoz is hozzá férhet-e.

Válasz: A végrehajtó a folyószámlán lévő összegből elégítheti ki a jogos igényét. A megtakarításhoz nem fér hozzá.

Mi lehet a megoldás?

Elsőként az juthat eszünkbe, hogy nyitunk egy másik bankszámlát. Nem rossz, de csak átmeneti megoldás. Más banknál számlát nyitni csak ideiglenes megoldás, mert a végrehajtó annak a számát is ki tudja deríteni. A nyugdíjnál az inkasszó megkerülésére jó megoldás, ha postán kérjük a kifizetést. A letiltás ellen azonban ez sem véd, mivel a NYUFIG le fogja tiltani a határozatban szereplő összeget. Munkajövedelem esetén, ha a munkáltató számlára utal, akkor nehezebb a helyzet. Jelenleg a külföldi számlanyitás lehet a megoldás, de már ennek az utolérhetőségére is vannak próbálkozások.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.

Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés