A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 bázisponttal megemeli a jegybanki alapkamatot. 2022. augusztus 31-től az irányadó kamatszint hazánkban 11,75 százalék lesz. A lakossági hitelkamatok változása – pedig azok is jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban – ettől a szinttől elmarad. Mi történne, ha ennyire megdrágulnának a kölcsönök? Van erre egyáltalán reális esély? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Az Monetáris Tanács mai ülésén további 100 bázisponttal megemelte a jegybanki alapkamatot: holnaptól, 2022.08.31-től az irányadó kamatszint 11,75 százalék lesz hazánkban. 2004 májusa óta nem volt ilyen magas szinten az alapkamat, mondhatni felnőtté vált egy generáció úgy, hogy még soha nem találkozott ehhez fogható kamatkörnyezettel.
A jegybank az alapkamat mellett növelte az egynapos betéti kamatot, az egynapos fedezett hitelkamatot és az egyhetes fedezett hitel kamatát is. A betéti kamat új értéke 11,25 százalék, míg a két hitelkonstrukció kamata 14,25 százalék augusztus utolsó napjától.
A jegybank emellett más likviditást szűkítő eszközök bevezetéséről is döntött:
- A kötelező tartalék mértékét 1 százalékról 5 százalékra emelik, a bankok ezen felül vállalhatnak nagyobb összeg elhelyezését is.
- Az eddig negyedévente használt hosszabb futamidejű diszkontkincstárjegy rendszeres alkalmazásáról döntött az MNB.
- Bevezetésre kerül továbbá egy hosszú futamidejű betéti konstrukció is. (A futamidő hossza és egyéb részletek még nem ismertek.)
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan alakul a lakáshitel, személyi kölcsön kamata az alapkamathoz képest?
Mennyire kirívó az ilyen magas alapkamat hazánkban? Ilyen szinten 18 éve volt utoljára a magyar irányadó ráta. Ráadásul tavaly nyár elején még 0,6 százalék volt az alapkamat, vagyis durván 14-15 hónap alatt 11,15 százalékponttal emelték meg a mutatót. Ez drasztikus változás!
Ezzel szemben az új hitelek kamata jóval mérsékeltebben növekedett. Bár ezek a „kisebb változások” is komoly hatással bírnak a hiteligénylés előtt állók számára. A legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitel teljes hiteldíj mutatója (THM) 2021. júniusában 3,03 százaléktól indult, jelenleg egy hasonló jelzáloghitelnél a THM 7,44 százaléknál kezdődik. Ez a 4,31 százalékpontos változás is jelentős, de messze elmarad az alapkamat 11 százalékpontot meghaladó növekedésétől.
A személyi hitelek költsége is érdemben emelkedett: 7,28 százalékról 10,61 százalékra nőtt az új fedezetlen hiteleknél az induló THM bő egy év alatt. Ez a 3,33 százalékpontos növekedés még a jelzáloghitelek drágulásától is elmaradt.
A lakossági hitelek jelentős drágulását erősen zárójelbe teszi, ha a pénzpiaci mutatók alakulásával vetjük össze azokat. A jegybanki alapkamat – ahogy korábban is említettük – 11,15 százalékponttal emelkedett. Az infláció is erősen gyorsul: 5,30 százalékról 13,70 százalékra fokozódott az áremelkedés üteme.
Ezektől az értékektől 4,09-7,82 százalékponttal elmaradt eddig az új hitelek drágulása. De mi történne, ha a bankok „behoznák a lemaradást”?
Mennyire reális a hitelkamatok ilyen mértékű emelkedése?
Szerencsére azért ilyen szintű drágulásra nem kell számítanunk: az infláció, illetve az alapkamat ugyanis nincs közvetlen hatása a bankok hitelköltségére. Inkább a hosszú futamidejű bankközi kamatok – ezt nevezzük Birs mutatónak – írják le a bankok hitelkamatának költségét. (Hiszen a bankok is a pénzpiacról szerzik be a kölcsönként kihelyezett összeget.)
A legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitelhez kapcsolódó 10 éves futamidejű Birs értéke tavaly júniusban 2,65 százalék volt, ez idén augusztusra a mutató 8,59 százalékra emelkedett. Vagyis a változás 5,94 százalék volt, amelytől már „csak” 1,63 százalékponttal marad el a lakáshitelek drágulása. Vagyis 7,44 százalékról simán felmehet a legolcsóbb lakáskölcsönök kamata 9 százalékra a jelenlegi állapot alapján.
Mi a helyzet a korábban igényelt kölcsönökkel?
Itt minden a kamatperióduson, vagyis a kamatfixálás hosszán múlik. A futamidő végéig fix kamatozású kölcsönnel rendelkezőknek nem kell aggódniuk, a hitelük törlesztőrészlete nem emelkedhet meg.
A változó kamatozású kölcsönnel rendelkezőknél – azon hiteleket szokás így nevezni, amelyek kamata akár éven belül is módosulhat – kamat a Bubor mutató változásának megfelelően módosulhat ugyanakkor. Márpedig a 3 havi Bubor értéke 11,14 százalékponttal emelkedett az elmúlt 14 hónap alatt. Ezen adósokat a kormány 2022. év végéig megvédte ettől a jelentős drágulástól. A kamatstop rendelkezése alapján az érintett adósok kamata csupán 1,06 százalékponttal emelkedhet a tavaly nyári állapothoz képest. (A 2021. október 27-i Bubor érték alapján szükséges meghatározni a hitelkamatokat, márpedig a 3 havi Bubor értéke akkor 2,02 százalék volt.)
A hosszú kamatperiódust választók kölcsönének a kamata csak kamatfordulókor változhat. Ha valaki 3 éve felvett egy 10 éves kamatperiódusú kölcsönt, akkor a kérdéses hitel kamata csak 7 év múlva módosulhat. Egyáltalán nem lehetnek nyugodtak azonban azok az adósok, akiknek az idei évben fordul hosszú kamatperiódusú kölcsönük kamata: ők ugyanis jelentős 5-9 százalékos kamatemelkedéssel is szembesülhetnek, amelytől a kormány nem védi meg őket. Ebben a helyzetben érdemes elgondolkodni a kölcsön kiváltásán, ugyanis a várható kamatemeléshez képest lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet még mindig új hitelhez jutni.
