2022. februárjában az éves átlagos áremelkedés 8,3% volt. Másfél évtizede nem volt ilyen mértékű az infláció hazánkban, ráadásul a háború miatt az áremelkedés üteme még tovább fokozódhat. De milyen hatása lehet a gyorsuló áremelkedésnek a pénzügyeinkre?
A KSH adatai alapján 2022. februárjában 8,3% volt az infláció, vagyis az áremelkedés tovább gyorsult a januári 7,9%-os értékhez képest. Az elemzőket nem érte váratlanul az áremelkedés élénkülése, az MNB is 8,1-8,5 százalékos inflációt várt az év második hónapjában.
Ráadásul az orosz-ukrán konfliktus miatt az áremelkedés mérséklődésére nem lehet számítani az elkövetkező időszakban, hiszen a nyersanyagárakra, az élelmiszerek árára közvetlenül, komoly hatást gyakorol a szomszédos háború.
Hirdetés
Hirdetés
Milyen hatása lehet a hitelekre az emelkedő inflációnak?
A magas infláció miatt a jegybank kamatemelési ciklusba kezdett 2021. nyarán. Az áremelkedés további gyorsulása pedig azt sugallja, hogy az irányadó kamat további emelése várható. Múlt hét csütörtökön is 0,75 százalékponttal emelte az MNB egyhetes betéti konstrukciójának kamatát. Ezzel az irányadó kamat elérte az 5,35 százalékot. Ezek a változások pedig a hitelkamatokban is megjelenhetnek.
Ez teljesen érthető, hiszen jelenleg személyi kölcsönt és lakáshitelt is találni szép számmal, amelynek a kamata nem éri el az infláció szintjét. Vagyis negatív a reálkamat, ami azt jelenti, hogy a pénz vásárlóereje a hitelkamatok nagyságánál nagyobb mértékben csökken. Vagyis a törlesztőrészletek értéke az idő előrehaladtával egyre kevesebb.
Meglévő kölcsönök
A már felvett hitelek kamata csak a kamatperiódus lejáratát követően, kamatfordulókor módosulhat. A személyi kölcsönök és a közelmúltban felvett lakáshitelek hosszú kamatperiódusúak, vagy futamidő végéig fix kamatozásúak. Vagyis ezen ügyletek kamatára nincsen azonnali érdemi hatása az inflációnak és az alapkamat emelésének.
Ugyanakkor még mindig 470 ezer család változó kamatozású lakáshitellel rendelkezik, melyek kamatába igen gyorsan beépülhetnek az elmúlt időszak változásai. Ezen adósokat a kamatstop védi június végéig a törlesztőrészletek emelkedésétől. Ezt követően azonban hirtelen szembesülhetnek a családok a kölcsönük drágulásával.
Ezt megelőzendő érdemes lehet elgondolkodniuk azoknak, akik változó kamatozású kölcsönnel rendelkeznek. Ezzel a lépéssel ugyanis a meglévő hitel lecserélhető egy új, fix kamatozású hitelre. Jelenleg a hitelpiacon kiszámítható kamatozású konstrukció – a Bankmonitor lakáshitel kalkulátora szerint – már 5 százalékos kamattal igényelhető. (Ez a kamatstop alatt érvényes kamatszintnél valamelyest magasabb, ugyanakkor a jelenlegi normál kondícióknál jóval kedvezőbb, és persze biztonságosabb)
Az új hitelek kamata is emelkedhet
A hitelfelvétel előtt állók is egyre dráguló ajánlatokkal szembesülhetnek. Ez érthető is, hiszen a bankok a pénzpiacról szerzik be az adott összeget, márpedig a pénzpiaci hozamok emelkedése a banki oldalon a hitelköltségek növekedéséhez vezet. A költségek emelkedése miatt pedig a pénzintézetek megemelik a hitelkamatokat. (Ez a folyamat már ősszel megkezdődött, jelenleg a legolcsóbb, 10 éves kamatperiódusú lakáshitel THM értéke 2 százalékponttal magasabb, mint 2021. tavaszán volt.)
A jelenlegi háborús helyzetben a lakásvásárlás, hiteligénylés előtt állók közül sokan elhalasztják a döntést. Ez teljesen érthető, hiszen egy ilyen komoly anyagi elköteleződést nem szerencsés bizonytalan helyzetben meghozni. (A háború, a gazdasági szankciók reálgazdasági hatása még egyáltalán nem látható tisztán.) Azonban érdemes tisztában lenni a halasztás „költségével” a hitelkamatok ugyanis néhány hét, hónap alatt érdemben tovább emelkedhetnek.
A befektetésekről se feledkezzünk meg
Természetesen a befektetői piacra is komoly hatást gyakorol az infláció. Az emberek ugyanis azt szeretnék, hogy a megtakarításuk a futamidő lejáratakor legalább annyit érjen, mint kezdetben. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a befektetés hozama legalább az infláció szintjét elérje. Jelen gazdasági környezetben ugyanakkor alacsony kockázatú befektetések között kevés olyat találni, melynek kamata eléri az áremelkedés szintjét.
A kockázat szerepe pedig felértékelődött az elmúlt hetekben, a háború ugyanis egy komoly bizonytalansági faktor a jelenlegi helyzetben, ami érdemben növeli a rizikót. Elég csak a forint árfolyamára, vagy épp a BUX értékének alakulására tekinteni: napról napra komoly ingadozás látható. Ebben a helyzetben kockázatos befektetést csak azoknak érdemes választani, akik pénzüket hosszú távon is nélkülözni tudják és magas a stressztűrő képességük.
A bankbetétek kamata is emelkedésnek indult az MNB kimutatása alapján, azonban a kamatok még mindig érdemben elmaradnak az inflációtól. (Az MNB adatai alapján idén januárban 1,97% volt a betétek átlagos kamata, ami 1,69 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi értéknél.)
A kockázatkerülő befektetést keresők között az inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Állampapír egyre népszerűbb. A konstrukció kamata az első évben 6,6% – a tavalyi 5,1 százalékos inflációra még 1,5% kamatprémiumot számolnak fel -, és az ezt követő időszakban is mindig az előző év áremelkedését 1,5 százalékponttal meghaladja az állampapír kamata.
Ez tényleg igen vonzó lehet a jelenlegi magas inflációs környezetben, illetve ezen befektetésnél a kamat minden esetben meg fogja haladni az infláció értékét – legalábbis az előző éves áremelkedés mértékét -, vagyis a pénz értéke, vásárlóereje is emelkedni fog az idő előrehaladtával.
