Szinte mindenhol a Bitcoinról hallani az elmúlt időszakban, de a beszámolók elsősorban a kriptopénz éppen aktuális teljesítményére térnek ki. Mindenesetre azt látni kell, hogy nem feltétlenül a Bitcoin, hanem a mögötte álló technológia a blokklánc lehet az igazi szenzáció. A Cashmester legújabb részében össze is szedtük, hogy mit kell róla tudni.
Mi történt pontosan?
A kriptodevizák, azok közül is főként a Bitcoin körül óriási felhajtás alakult ki az utóbbi időszakban, kis túlzással arra a pontra értünk, hogy már a háziasszonyok is erről beszélgetnek egymás között. Sokan csak az elképesztő árfolyam-emelkedést látják, pedig a sztoriban ennél több rejlik. Ki lehet jelenteni, hogy nem feltétlenül a jelenleg ingatag lábakon álló kriptodevizák fontosak, hanem elsősorban a mögöttük lévő blokklánc technológia. Ennek a működését informatikusi véna nélkül is meg lehet érteni, ezért el is magyarázzuk röviden.
Hirdetés
Hirdetés
Mit jelent ez magyarul?
A kriptodevizák valódi értéke, mint ahogy erre sokan rávilágítanak, bizony a mögöttük rejlő blokklánc. Maga a technológia egyébként nem előzmény nélküli, hanem egy viszonylag hosszú folyamat eredménye. Meglepő, hogy hazai kötődése is van, hiszen a működésének alapjait egy magyar szakember fektette le még a ’90-es évek végén (azt Bitgoldnak hívták).
Persze igazán életre kelni a 2008-as válság után tudott a blokklánc. Látni kell az akkori környezetet is, hiszen a pénzügyi intézményekben, illetve a szabályozó hatóságokban is meginogott a bizalom, hogy nem látták előre a bajt. Igény volt egy olyan pénzügyi rendszerre, amivel a bankoktól (és az államtól!) függetlenedni lehet. Ennek pedig elengedhetetlen része egy általánosan elfogadott pénz, ami kellőképp biztonságos is. Ráadásul gyors és a határokon átnyúló fizetéseket is végre lehet hajtani, méghozzá olcsón.
A közösségi gazdaság elvére rímelő rendszer született meg. A lényeg, hogy ne egyetlen szereplő kezében legyen a hatalom (bankoknál), hanem a világ minden táján egymással kommunikáló számítógépek lássák el a „könyvelési” feladatokat, amelyek az adatokat egyszerre tartják nyilván. A rendszer lelke a titkosítás, amivel elérhető a kívánt biztonság.
De nézzük is a „mágiát”: a blokklánc gyakorlatilag olyan, mint egy főkönyv, minden korábbi fizetést nyilvántart. Amikor valaki fizet, az adatok titkosításra kerülnek, a hálózatban lévő számítógépek – komoly számítási kapacitással – ellenőrzik és jóváhagyják a tranzakciót. Az adatok egy titkosított blokkba kerülnek, majd ezeket láncba fűzik. A blokklánc maga garantálja, hogy immunis legyen a rendszer a külső támadásokra.
Miért kellene engem érdekelnie?
A felvázolt séma miatt rengeteg rajongója lett a kriptopénzeknek, pedig ezek még csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ráadásul az előzőleg kitűzött céloknak a Bicoin és a legtöbb kriptopénz nem is igazán felel meg: se nem decentralizált (kivéve a blokkok megfejtése), nem is általánosan elfogadott, és még csak nem is gyors. Jelenleg inkább egy spekulatív befektetésként gondolnak rá, anélkül, hogy látni lehetne, mi fog történni vele a jövőben.
A blokklánc alkalmazása azonban nagyon széleskörű lehet. Elég csak az okos szerződéseket megemlíteni, amelyek az Ethereum keretében már működnek. Ráadásul ezekre az alkalmazásokra a jegybank és kereskedelmi bankok is ráállnak, hiszen ezzel a saját rendszerüket tudják fejleszteni. Nem lenne meglepő, ha tömegesen elterjedne a blokklánc, ez alapján pedig a kriptodevizák nem feltétlenül lesznek olyan különlegesek, mint ma.
Hasonló témákról értesülhetsz a Bankmonitor legújabb CashMester című hírleveléből. Ha szeretnél gyorsan, praktikus információkhoz hozzájutni hetente egyszer, amiből forintosítható hasznod származhat, akkor regisztrálj. Megéri!
Csatlakozz te is a több mint 160 000 feliratkozott olvasónkhoz és értesülj elsők között a gazdasági hírekről és a legjobb pénzügyi ajánlatokról.
