Mérsékelten optimisták a vállalkozások a VOSZ Barométer felmérés eredményei alapján. A cégeknek a legkomolyabb problémát az infláció, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a magas energiaárak és a forint instabilitása jelenti. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szervezete a helyzet javítása és a szükséges fejlesztések megvalósulása érdekében az infláció letörése mellett a kamatok csökkentésére is javaslatot tett a kormánynak.
Hirdetés
Hirdetés
Nagyarányú fejlesztések nem lesznek az idén
A VOSZ Barométer fő indexe 61 ponton állt májusban, amely inkább kedvezőnek értékelhető: a cégvezetők szerint alapvetően jobbak az idei kilátások, mint amilyeneket az elmúlt időszak eseményei indokolnának. Az egyes részterületekre vonatkozó várakozások alapján vegyes ugyanakkor a kép.
A pénzügyi helyzetet alindexét 74, az üzleti hangulatét 62 pontra értékelték a megkérdezett vállalkozók. A leggyengébb érték a Beruházási hajlandóság alindexe, 49 ponttal. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a vállalkozók szerint nagyarányú fejlesztésekre nem kerül sor az idén a cégüknél. (Az index és az alindexek értéke nulla és 100 pont között mozoghat – minél magasabbak, annál kedvezőbb az adott részterület megítélése. A VOSZ Barométer felmérést a tervek szerint negyedévente publikálják majd. A most megjelent első kutatásban március közepén 400 vállalkozást kérdeztek meg.)
A VOSZ Barométer felmérésben megkérdezett vállalkozók relatív többsége, 45 százaléka szerint inkább kedvezőek a cégek működésére vonatkozó kilátások a következő negyedévre, 17 százalék szerint nagyon kedvezőek, míg 28 százalék inkább kedvezőtlen és 10 százalék nagyon kedvezőtlen értékelést adott. A cégvezetők többsége (56 százalék) szerint vállalkozásuk idén eléri a tervezett árbevételt. A minta majdnem negyede (24 százalék) úgy becsüli, hogy 10 százalékkal vagy 10 százalék felett maradhat el a cégük árbevétele a tervtől. Árbevétele növekedésére a megkérdezettek csupán 13 százaléka számít.
Kevés vállalkozásnak van elengedő tartaléka
A kutatásból kiderül az is, hogy a megkérdezett válaszadók szerint a gazdaság idén stagnál, és csupán 2024-ben jöhet ismét fellendülés. A gazdaság egészét tekintve a legkomolyabb problémaként az inflációt, a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet, a magas energiaárakat és a forint instabilitását említették a válaszadók. A megkérdezett cégvezetők a működést érintő közvetlen kockázatok között mindenekelőtt a csökkenő vásárlóerőt és az árnövekedést jelölték meg, de itt is szerepelt a kiszámíthatatlanság és a drága energia szempontja.
A vállalkozók 56 százaléka nem tervezi új munkaerő felvételét, de a cégek döntő többségénél (csaknem 90 százaléknál) elbocsátást sem szerepel a tervekben. A cégeknek mindössze 18 százalékának van ugyanakkor egy évre elegendő megtakarítása – a túlnyomó többség egy évnél rövidebb időre elegendő tartalékkal rendelkezik, egytizedük pedig egyáltalán nem tud ilyesmit felmutatni.
Elpusztítja a vállalkozások tartalékait az infláció
A VOSZ Barométer publikálását követően a Vállalkozások és Munkaadók Országos Szövetsége közleményt is kiadott, amelyben azt hangsúlyozták, hogy a magas infláció és a magas kamatszint hátráltatja az üzleti fejlődést, a gazdasági növekedést és felzárkózást is. A vállalkozások életben tartása és a gazdaság fejlődése érdekében elengedhetetlen az infláció és a kamatszint mielőbbi csökkentése. A szervezet szerint erre csak összehangolt, tervszerű és következetes cselekvési program mentén van esély, a kormány, a jegybank és a vállalkozások összefogásával.
A közleményben – visszatekintve a megelőző problémákkal terhelt időszakaira a Covid-járvány hatásaitól az alapanyag-, nyersanyag-, alkatrész és energiaválságra – hangsúlyozták, hogy a jelenlegi rendkívül magas infláció és ehhez párosuló, magas hitelkamatok pusztító hatása is érvényesül a gazdaságban. Álláspontjuk szerint nem túlzás, hiszen az inflációs tűz nem csak a kereseteket és a lakossági megtakarításokat pusztítja, hanem a vállalkozások tartalékait is, amelyet a jelenlegi piaci kamatszinten nem lehet hitelből pótolni, nem is beszélve a fejlesztésekről.
A öt százalék körüli hitelkamat még épp elviselhető
A VOSZ szerint ezért vészfékez a vállalati hitelpiac, amely sok vállalkozás létét veszélyezteti, de szinte minden szereplőnél megakasztja a fejlődést, a bővülést, amely a versenyképesség további romlásának rémképét hordozza magában. A fejlesztések modernizációs beruházások nélkül nem mennek, ehhez pedig forrásokra, mindenek előtt megfizethető hitelekre van szükség!
A mai hitelezési sivatagban üdítő oázisokat jelentenek a magyar kis- és középvállalkozásoknak nyújtott, 5 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Program hiteltermékei és a nagyvállalatoknak hasonló kamatszinteken rendelkezésre bocsájtott Baross Gábor Újraiparosítási Program kedvezményes kamatozású hitelkerete (utóbbi, rövid idő alatt ki is merült). A lakossági hitelpiacon is ez az 5 százalék körüli hitelkamatszint tűnik elviselhetőnek a lakáshitelezés – így az építőipari cégek – fejlődésének biztosítása számára is.
Ilyen körülmények között a magyar gazdasági növekedést eddig meghatározó magas beruházási ráta csökkenését nehéz lesz megakadályozni, de a kiegyensúlyozott – a magyar vállalkozásokra és az innovációra épülő – növekedés mindenképpen komoly akadályokba ütközik majd az érdekvédelmi szervezet szerint.
Öt érv a kamatcsökkentés mellett
Az alacsony kamatkörnyezet a VOSZ szerint számos területen lenne előnyös a magyar gazdaság számára. Ezek közül az alábbiakat emelték ki:
- Ösztönzi a befektetéseket: az alacsonyabb kamatlábak olcsóbbá teszik a hitelfelvételt a vállalkozások számára, ami megnövekedett infrastrukturális, kutatási és fejlesztési beruházásokhoz vezet. Ez pedig javítja a termelékenységet és serkenti a gazdasági növekedést.
- Növeli a fogyasztói kiadásokat: az alacsonyabb kamatlábak csökkentik a fogyasztók hitelfelvételi költségeit, ami megnövekedett kiadásokat és további gazdasági növekedést eredményez.
- Csökkenti az adósságterhet: az alacsonyabb kamatlábak segíthetnek enyhíteni az adósság-visszafizetés terheit mind a vállalkozások, mind a fogyasztók, mind az állam számára, így több elkölthető, befektetésre és modernizációra fordítható jövedelmet biztosítanak minden gazdasági szereplőnek.
- Növeli a versenyképességet: az alacsonyabb kamatszint hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebbé váljon a világpiacon a közvetlen külföldi befektetések (FDI) vonzásával és az export ösztönzésével.
- Támogatja a munkahelyteremtést: a megnövekedett beruházások és fogyasztói kiadások magasabb kereseteket és foglalkoztatási rátát, továbbá általános gazdasági stabilitást eredményezhetnek.
A problémát az okozza, hogy velünk van egy rendkívül magas infláció, így érthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank küldetésének megfelelően mindent elkövet az árstabilitás elérése érdekében, amelynek elsődleges – klasszikusnak mondható – eszköze a gazdaságban lévő pénzmennyiség csökkentése, amely a magas kamatszinttel elérhető.
Az tehát a kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben megvalósítható-e egy hatékony inflációellenes gazdaságpolitika a fenti gazdaságélénkítő és -fejlesztő célok elérésével?
A VOSZ szerint a kérdésre a válasz igen: ha a kormány továbbra is célzott fejlesztéspolitikát folytat és ebben együttműködés valósul meg a piaci szférával és a jegybankkal is. Tehát, a magas kamatszint mellett a fenntarthatóságot, az energiahatékonyságot célzó, vagy legalábbis figyelembe vevő beruházások megvalósításához biztosítani kell az alacsony kamatkörnyezetet és a fejlesztési forrásokat, ezzel terelve a modernizáció felé a gazdasági szereplőket. Infrastrukturális beruházásokkal, adókedvezményekkel, támogatásokkal úgy kerülhetjük el a gazdasági visszaesést, hogy közben egy modernizációs fordulat is megvalósul. Ez akár új szelektív iparpolitikának is nevezhető a VOSZ szerint!
Több kérdésre is várják a választ a vállalkozások
A vállalkozói érdekképviseleti szervezet érvei maximálisan érthetőek, ám a jelenleg masszívan kétszámjegyű piaci kamatok gyors mérséklődésére a jelenlegi üzleti környezetben kicsi az esély, 5 százalék körüli kamatozással jelenleg a támogatott hitelek érhetőek el. Ezek közül a nagyobb cégeket célzó Baross Gábor Újraiparosítási Programban (BGH). A már odaítélt 1000 milliárd forintra emelt kereten túl további források biztosításáról egyelőre nincs hír (itt a szerződések megkötése és a folyósítás indult el márciusban és tart még jelenleg is). Ezen vállalkozások forrásszükségletére a Baross Gábor tőkeprogram keretében nyílt új csatorna.
A kisebb vállalkozások számára változatos hitelcélokra a Széchenyi Kártya Program keretében érhető el évi fix 5 százalék kamattal finanszírozás – ennek feltételeit azonban egyelőre június 30-áig határozták meg. Arról, hogy a program az év végéig folytatódik már megjelent a rendelet, sőt, a sajtóban már arról is lehetett nyilatkozatot olvasni, hogy a feltételek sem változatlan majd, ám a részletszabályok még nem jelentek meg. Pedig a vállalkozások számára már az a tény is jelentős támogatás lenne, ha ezek mielőbb ismertté válnának. Ezzel ugyanis elkerülhető lenne az a tavaly a cégek számára nehézséget okozó helyzet, hogy júniusban – a határidő lejárata előtt – óriási volt az érdeklődés, majd július-augusztusban szinte leállt a piac, amíg az új feltételeknek megfelelő konstrukciók megjelentek.
