Az emberek szeretik a pénzüket biztonságban tudni, ez a pénzügyekben alapvető kell, hogy legyen. Sokan a fixen elérhető kamatokat keresik, de ezen kívül számos szempont és megtakarítási forma létezik, melyeket érdemes figyelembe vennünk. Most végignézzük ezeket a tényezőket.
Az inflációs környezetben még inkább felértékelődik a hozamok szerepe. De nem minden forog a nyereség körül! Tisztában kell lennünk azzal, hogy hova, mibe és milyen időtávra akarjuk elhelyezni pénzünket.
Hova?
A legfontosabb szempontok egyike. Bizony nagyon nem mindegy, hogy melyik bankhoz, pénzintézethez, befektetési szolgáltatóhoz tesszük be a pénzünket. Gondoljunk csak a Magyarországon elég gyakran előforduló brókerbotrányokra! A kockázatok csökkentése miatt 5-10 milliós megtakarítás felett osszuk meg a pénzünket, valamint a kiválasztás során nagy figyelmet szenteljünk a költségeknek is!
Mibe?
Sokféle válasz adható. Ha kifejezetten a pénzvesztés kizárását tűzzük ki célnak, akkor is több választási lehetőségünk van: látra szóló és lekötött betétek, megtakarítási számlák, takarékbetétkönyvek, takaréklevelek, lakossági állampapírok kerülhetnek a látókörünkbe. A tőkevédett, tőkegarantált befektetési alapokról azért nem érdemes most beszélnünk, mert a tranzakciós költséggel együtt adott esetben már keletkezhetne rajtuk veszteségünk. Hozamgarantált pedig gyakorlatilag elenyésző számban létezik itthon. A lakástakarékot is a biztonságos befektetések közé soroljuk, ha nem szempont a szabad felhasználás.
A lekötött betétek és a megtakarítási számlák (takarékszámlák) nagyon kelendőek lennének, azonban az alacsony kamatok miatt visszaesett az érdeklődés irántuk, ezek helyett a látra szóló betétek állománya egyre növekszik. Utóbbira kamatot lényegében nem kapunk. Megtakarítási számlák sok banknál elérhetőek.
A takarékbetétkönyvek és a takaréklevelek egyre kevésbé elérhetőek itthon (például az OTP Bank 2018 októberétől megszünteti a takarékbetétkönyveket, újat nyitni és a régiekre befizetni sem lehet majd), egyes országokban (például Ausztria) viszont a mai napig népszerűek a takarékbetétkönyvek.
Ezek Magyarországon már csak névre szólóak lehetnek. A betétkönyvbe bármikor befizethetünk, és bármikor kivehetünk róla pénzt. A benne lévő pénzre kamatot kapunk, a tranzakciókat pedig beleírják, így nyomon követhetők a pénzmozgások, és az egyenlegünk alakulása. A takaréklevél viszont fix címletű, névre szóló betétokirat, melyre a kibocsátó pénzintézet kamatot fizet.
Ha lakáscélra gyűjtünk, érdemes igénybe vennünk a lakástakarékra járó 30%-os állami támogatást. Ez is biztonságos megtakarítási forma, ráadásul kedvező hozamot is biztosít.
A névre szóló betétek az Országos Betétvédelmi Alap (OBA) által 100 000 euró összeghatárig biztosítottak. Kártalanítás esetén nincs szükség igénylésre, hanem minden automatikusan történik.
A csapból is folyó állampapírokra nagy a kereslet, az évek során egyre népszerűbb lett a magyarok között. A jelenlegi inflációt közelítő, vagy akár azt meg is haladó kamat vonzó a mostani hozamkörnyezetben. Érdemes pénzünket a Magyar Államkincstárnál elhelyezni, ugyanis náluk ingyenes a számlavezetés. Az állampapírokra az állam időkorlát nélküli kifizetési garanciát vállal, ami így a legbiztonságosabb befektetési formának számít. Ezen kívül a Befektető-védelmi Alap (BEVA) 100 000 euróig biztosítja az értékpapírszámlán lévő állampapírjainkat. 1 millió forintig 100%, míg az 1 millió forint feletti részre 90% a kártalanítás mértéke. Ezt minden esetben igényelni kell.
Milyen időtávra?
A fenti megtakarításokat bármilyen időtávra elhelyezhetjük. Nyilván ha hosszabb időre tudjuk nélkülözni a pénzünket, akkor érdemes a magasabb kamatot biztosító lehetőségeket szemügyre vennünk. Ilyenek most a lakossági állampapírok, leginkább a prémium magyar állampapír.
