A Pénziránytű őszi workshopjának fókuszában a digitális oktatási megoldások és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek álltak. A Bankmonitor szakértői ezúttal Bartha Lajos: A jövő pénzforgalma és a mesterséges intelligencia című előadását járják körül, kiemelve azokat az innovációkat, amelyek minden olyan magyar számára izgalmasak lehetnek, akik érdeklődnek a jelen és a jövő pénzügyi technológiái iránt.
November 13. és 15. között, az online térben zajlott a Pénziránytű szakmai és módszertani rendezvénye, Digitalizáció és mesterséges intelligencia a pénzügyekben és az oktatásban címmel. A workshop utolsó napjának előadója Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúráért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a következő kérdésekkel foglalkozott áthatóan:
- Hogyan alakul a jövő pénzforgalma Magyarországon?
- Hogyan befolyásolja ezt a Mesterséges Intelligencia?
- Milyen új technológiák lehetnek a pénzpiaci szereplők segítségére?
- Milyen védelmi technológiák és szabályozások állnak rendelkezésre, amivel biztonságosabban bankolhatunk?
- Mik a jövő fejlesztései és innovációi itthon és az Európai Unióban?
Hirdetés
Hirdetés
A fejlődés kimozdítja a hagyományos bankszektort a komfortzónájából
Új technológiák, új szereplők léptek a pénzügyi piacra és váltak kihívóivá a hagyományos bankszektornak. Gondoljunk csak arra, hogy néhány éve többnyire még csak telefonálásra és rövid, 160 karakteres üzenetek küldésére használhattuk a mobiltelefont, és most mennyi mindenre tudjuk, vagy hogy mik azok, amik miatt ma már nem kell befáradnunk a bankba (például digitális hitelezés, online biztosítás, online bankszámlanyitás…)
„Új játéktér nyílt a pénzügyi szolgáltatások piacán az elmúlt években” – fogalmazta meg a látványos fellendülést Bartha Lajos.
Mi a 21. század legnagyobb erőforrása?
Az ezt megelőző évszázad legnagyobb erőforrása kétségkívül a kőolaj volt. Mára a helyzet teljesen új fordulatot vett és egészen más van a középpontban, ez pedig az adat. A nagy nemzetközi szereplők, közöttük a Google, vagy az Apple elképesztő mértékű adattal rendelkeznek, amelyeket jól felhasználva sikeresebben és személyre szabottan működhetnek.
Hazai vonatkozásban és kimondottan pénzforgalmi szempontból az MNB magaslik ki ebből a szempontból, hiszen évente több milliárd rekordod gyűjt (gondoljunk csak az online pénztárgépeken lebonyolított összes fizetési tranzakcióra, vagy a banki pénzforgalmi adatokra) és használ fel különböző módokon:
- stratégiaalkotás: az adatokra alapozva irányokat határoz meg, döntéseket hoz és stratégiát készít
- ügyféltámogatás: transzparenciát biztosít azzal, hogy közzéteszi azokat adattáblák, publikációk formájában, amelyeket így a különböző piaci szereplők is feldolgozhatnak
- elemzés és előrejelzés: tanulmányok és elemzések létrehozásával innovációkhoz, különböző problémák feltérképezéséhez és megoldáshoz használja fel az adatokat, valamint kockázatelemzéseket és előrejelzéseket készít, amelyek segítenek a következő időszak cselekvési tervének meghatározásában is
Hogy segíti az MNB munkáját a Mesterséges Intelligencia?
A Mesterséges Intelligencia eredményessége nagymértékben függ attól, hogy mennyire pontos és strukturált adatokkal látjuk el. Támogató szerepe az MNB pénzforgalmi stratégiájának kialakításában is megmutatkozik: az adatok segítségével fejlesztési irányokat alakíthatnak ki, fel tudják deríteni az esetleges kockázatokat, és mérhető célokat határozhatnak meg.
Az elmúlt 10 évben a pénzforgalmi stratégia meghatározásakor a fő cél a pénzforgalmi infrastruktúra fejlődése volt, hiszen jelentős lemaradásban voltunk ezen a téren. Mára a bankkártyás és azonnali fizetési infrastruktúra fejlődésének köszönhetően nincs olyan helyzet, ahol ne tudnánk digitálisan fizetni. A hangsúly a 2023-ig szóló pénzforgalmi stratégiában tehát a digitális használat ösztönzésére helyeződik át.
A Mesterséges Intelligencia felhasználásában a következő cél az, hogy az ne csak az adatgyűjtésben, de az elemzéshez és a fejlődéshez való hozzájárulásban is hatékony és megbízható társ legyen.
A MI még gyerekcipőben jár, de máris számos szereplő segítségére van
A Mesterséges Intelligencia a legtöbb területen még a folyamat elején jár, ahol a piaci szereplők megvizsgálják azokat a lehetőségeket, ahol létrejöhet majd a felhasználás. Ugyanakkor már most is több pénzpiaci szereplő elkezdte implementálni a folyamataiba, például létrejöttek olyan megoldások, amik a bankok és a felügyeleti szerv közötti kommunikációt és tájékoztatást segítik.
A jövőben a Mesterséges Intelligenciának a rendszerek üzemeltetésében, a folyamatok automatizálásában és a kockázatok felmérésében is több szerepe lehet, amelyekkel a szolgáltatók az ügyfelek számára még inkább személyre szabott termékeket és szolgáltatásokat fognak tudni létrehozni.
Az innovációk használatával a biztonság kérdésköre is előtérbe kerül
A felhasználókban a Mesterséges Intelligencia természetszerűleg okozhat félelmet is, hiszen nem látjuk át pontosan, hogy miként működik, mi zajlik a háttérben. Emellett az új technológiákat visszaélésre is fel lehet használni. Ma már távolról, bankfióki látogatás nélkül is elérhetjük a különböző banki szolgáltatásokat, így a csalók célja is az adatok megszerzésére és illetéktelen felhasználására irányul. A piaci szereplők közös érdeke, hogy erre reagáljanak és úgy alakítsák ki a folyamatokat, hogy azokat a lehető legbiztonságosabban lehessen használni, vagyis egymás mellett kell mérlegelni és kezelni a lehetőségeket és a kockázatokat.
Az MNB egy 3 eszközrendszert tartalmazó csomagot fogadott el a közelmúltban, amelynek célja éppen az ügyfeleket ért támadások minél hatékonyabb kivédése. Az új védelmi vonal fejlesztése már megkezdődött és az alábbiakat foglalja magában:
- Létrejött egy a pénzintézeteknek szóló részletes tájékoztató, ami bemutatja, hogy milyen visszaélést megelőző technológiák léteznek, valamint, hogy miként tudják a szolgáltatók csökkenteni a kockázatokat.
- Többek között az MNB, a Magyar Bankszövetség, az Igazságügyi és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Magyar Államkincstár, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet összefogásával elindult egy Kiberpajzs nevű edukációs kezdeményezés, amely a közös erőforrásokat felhasználva informálja a magyarokat életszerű példákkal a lehetséges kockázatokról és arról, hogy mit kell tenniük adott esetben.
- Továbbá az elszámolási rendszerben folyamatban van a Központi Visszaélésszűrő Rendszer kialakítása, amelyen keresztülmegy minden magyar átutalás. A rendszer a tranzakciókat és a hozzájuk kapcsolódó azonosítási információkat megvizsgálva kiszűri a gyanús folyamatokat, segítségével a bank dönthet arról, hogy azokat a tranzakciókat, amelyek vélhetőleg jogosulatlanul megszerzett adatokkal mennek végbe nem hajtja végre. A Központi Visszaélésszűrő Rendszer előkészítése már zajlik, várhatóan 2025. július 1-től állhat munkába.
Izgalmas digitális innovációk és biztonság az EU-ban
Menő innovációk előtt állunk, a NAV dolgozik az elektronikus nyugta (E-nyugta) rendszer bevezetésén, ami a hagyományos papíros nyugtákat váltja fel úgy, hogy a továbbiakban nincs szükség a pénztárgépekhez papírra, hiszen a nyugtát elektronikusan, egy központi mobilalkalmazáson keresztül kaphatjuk meg. Ezzel többek között az is elkerülhető, hogy amiatt szenvedjünk kárt, mert elveszítettük a megvásárolt termékhez tartozó nyugtát, emiatt pedig nem élhetünk a garanciális jogunkkal.
Természetesen nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is több olyan szabályozás van folyamatban, ami azt célozza, hogy a fogyasztók minél nagyobb biztonságban legyenek. Az egyik legfontosabb európai szabályozás az e-ID, vagyis az elektronikus személyazonosságról szóló szabályozás, amelynek az elektronikus eszközökkel való azonosításban és ennek pénzügyi szolgáltatások keretében való használatában van jelentősége.
Megjelent az Európai Unió legfrissebb szabályozása a digitális jegybankpénz kapcsán. Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság közös “gyermeke”, az EU digitális euróról szóló szabályozása rövidesen nemzetközi konzultáció alá kerülhet és kialakulhat végleges verziója. Ez jelentős mértékben befolyásolhatja, hogyan lehet majd nem csak euró bankjegyekkel és pénzérmékkel fizetni, hanem digitális euróval is.
A digitális védelem az EU-ban is fókuszban áll: Új Európai Uniós kiberbiztonsági szabályozás fog vonatkozni azokra a szervezetekre, amelyeken keresztül az elszámolásforgalom zajlik. A DORA-nak (Digital Operational Resilience Act) a potenciális támadások kivédésében lesz kiemelkedő szerepe. Emellett megjelenik egy olyan szabályozás, amely a kriptoeszközök felhasználására vonatkozik. A MiCA (Markets in Crypto-Assets) leginkább befektetési oldalról kívánja védeni a fogyasztókat.
Emellett a pénzforgalom újraszabályozása is folyamatban van, amellyel szintén az a cél, hogy a fogyasztók minél inkább védve legyenek, valamint, hogy egyre több olyan szereplőt beengedjenek a piacra, akik nem feltétlenül hagyományos banki szereplőként működnek és így próbálnak valamilyen szolgáltatásban versenyhelyzetben lenni a hagyományos bankszektorral.
Versenyeztesd meg a hazai bankokat! Kalkulálj és nézd meg, hol bankolhatsz a legkedvezőbben!
