Májusban olyasmi történt, amire több mint 22 éve nem volt példa: ránk rúgta az ajtót a 10% feletti infláció. Ilyen körülmények között a befektetési stratégiánkat is újra kell gondolnunk, hiszen ami eddig bevált, az a jövőben már korántsem biztos, hogy működni fog. Most megnéztük, hogyan hat a magas infláció a különböző befektetésekre, és vajon létezik-e olyan alternatíva, amellyel elkerülhetjük a pénzünk elértéktelenedését.
Mostanra egyre reálisabbnak tűnik az a forgatókönyv, amely szerint 2022-ben Magyarországon kétszámjegyű lesz az éves áremelkedés. Ez azt jelenti, hogy ha év elején volt 1 millió forintunk, és nem fektettük be azt, akkor jövőre már csak legfeljebb 909.000 forintot fog érni. Mivel senki nem szeretné átélni a pénze elértéktelenedését, ezért a készpénzben vagy bankszámlán történő megtakarítás helyett érdemes olyan befektetést keresnünk, ahol szemmel látható hozamot érhetünk el.
Hirdetés
Hirdetés
A bankbetétek ideje lejárt!
A magyar lakosság egy főre jutó bankbetét-állománya jelenleg kb. 1,3 millió forintra tehető. Ez igazán meglepő annak fényében, hogy a bankok átlagosan alig 0,3% körüli éves kamatot fizetnek a lakossági bankbetétek után. (Sok helyen pedig még ennél is kevesebbre, mindössze 0,1%-ra számíthatunk.) Ha idén valóban 10% fölött lesz az éves infláció, akkor egymillió forintonként 88.000 forintnyi éves reálveszteséget kell majd elkönyvelniük a banki ügyfeleknek! Kérdés, hogy hajlandóak lesznek-e erre, vagy inkább elkezdenek más helyet keresni a pénzüknek.
Milyen hozamokat kínálnak ma az állampapírok?
Sok szempontból jó hír, hogy egyre népszerűbbek a lakossági állampapírok, amelyek már lényegesen versenyképesebbek a bankbetéteknél. Három évvel ezelőtti bevezetésekor a Magyar Állampapír Plusz lett a nagy favorit: ez a kötvény 5 éves futamideje során 4,95%-os évesített kamatot fizet. Növekvő infláció esetén azonban egyre kevésbé vonzó ez az alternatíva, különösen azok számára, akik rövidebb ideig szeretnének befektetni. (Hiszen eleinte alacsonyabb szintről indul a kamat, és fokozatosan emelkedik az idő előrehaladtával.)
Az utóbbi hónapokban – érthető okokból – egyre inkább az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír irányába fordult a lakossági befektetők figyelme. Ezek a kötvények nem fix kamatot fizetnek, hanem az előző évi inflációt egészítik ki valamekkora „kamatprémiummal”. A hat éves papír kamatprémiuma jelenleg 1,5 százalékpont, így a tavalyi 5,1%-os inflációra alapozva idén összesen 6,6%-os kamatot érhetünk el vele. Ha azonban idén valóban kétszámjegyű inflációt fogunk tapasztalni, akkor a következő évben 11,5%-ra is emelkedhet a PMÁP kamata.
Létezik továbbá három év futamidejű papír is, amelynek kamatprémiuma 0,75 százalékpont, így idén 5,85%-ot fizet, jövőre pedig akár 10,75%-ot is fog.
Akik a forint gyengülésére szeretnének spekulálni, ők ezt megtehetik a Prémium Euró Magyar Állampapír segítségével. A PEMÁP az eurózóna előző évi átlagos inflációja felett fizet viszonylag alacsony, 0,25 százalékpont kamatprémiumot. Ennek a befektetésnek a legfőbb előnye lehet, hogy az elszámolása euróban történik: így a forint további gyengülése esetén a magyar befektetők devizaárfolyam-nyereséget is realizálhatnak.
Óvatosak lettünk a befektetési alapokkal
A Bankmonitor becslése szerint 2022. márciusban a befektetési jegyekkel rendelkező magyar háztartások átlagosan kb. 700.000 forintot vontak ki a befektetési alapokból. Az általános ijedség okozója azonban nem az inflációs fenyegetés, hanem minden bizonnyal az orosz-ukrán háború kitörése volt: ebben az időszakban világszerte hasonló folyamatoknak lehettünk tanúi. A részvénypiacokon is az eladók diktáltak az utóbbi fél évben: 2022. január 1. óta az amerikai SP500-index 19%-ot zuhant, de a német DAX is 14%-ot esett idén, a hazai BUX pedig 24%-os mínuszban van év eleje óta.
A mostani bizonytalan világgazdasági helyzetben különös körültekintést igényel a saját kockázattűrő képességünk felmérése. Mindazok, akik ódzkodnak a befektetésük árfolyamának (akár csak átmeneti) csökkenésétől, ők most legkönnyebben úgy kerülhetik el a fájdalmas tapasztalatokat, ha nem vállalnak felesleges kockázatot. Még hosszú hónapokig, sőt évekig is eltarthat, mire ismét kiszámíthatóbbá válik a gazdasági környezet, és magukra találnak a részvény- és kötvénypiacok.
Természetesen, mint minden turbulencia idején, most is sokan vannak, akik a befektetési alapokba való beszállási lehetőségeket keresik. Nekik mindenképpen számolniuk kell azzal az eshetőséggel is, hogy az idei évet meghatározó lejtmenetnek még nincs vége, így a szokásosnál hosszabb ideig kellhet várniuk a bevásárlásaik megtérülésével. Ugyanakkor a különféle (akár tőzsdén kereskedett) befektetési alapok hosszú távon bizonyítottan képesek kivédeni az inflációt, ezért a türelmes megtakarítók számára továbbra is megfontolandó alternatívát képviselhetnek.
Életbiztosítások és nyugdíj-előtakarékosság
Ma Magyarországon több mint 1,5 millió ember rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, de a szabad felhasználású, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások is népszerűek. Az ilyen típusú befektetések általában valamilyen hosszabb távú, akár több évtizedes pénzügyi cél elérésére szolgálnak, ezért kulcsfontosságú, hogy hatékony védelmet biztosítsanak az infláció ellen. A tét igen komoly: egy 20 éven keresztül folytatott, havi 25.000 forintos megtakarítás esetében kb. 6 millió forint múlik azon, hogy valaki csak az inflációval megegyező hozamot ér el, vagy pedig 3 százalékponttal felül tudja teljesíteni azt. Jó hír, hogy a múltbeli tapasztalatok alapján a szektor stabilan képes reálhozamot felmutatni.
A rendelkezésre álló statisztikák ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a magyar megtakarítók hajlamosak a túlzott kockázatkerülésre: például az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a pénzük 70-75%-át alacsony hozamú portfóliókban tartják, holott az életkori megoszlásuk ezt nem indokolná. Ez a stratégia balul sülhet el egy magas inflációs környezetben, hiszen így a megtakarítás évről évre veszíthet az értékéből. A részvénytúlsúlyos portfóliókról azonban elmondhatjuk, hogy sok esetben képesek 10% körüli, sőt akár afeletti évesített hozamokat produkálni, ami már jelentős reálhozamot jelent a szokványos infláció felett.
Összefoglalás
Magas infláció mellett felértékelődnek azok a befektetések, amelyek valódi reálhozamot tudnak biztosítani a megtakarítók számára. Az utóbbi pár hónapban tanúi lehettünk a magyar befektetési piac átrendeződésének, és a közeljövőben is számíthatunk a magasabb hozampotenciált hordozó alternatívák növekvő népszerűségére. A készpénz és a bankbetétek biztosan nem lesznek képesek megőrizni a pénzünk reálértékét, míg bizonyos kötvény- és részvényportfóliók hatékony védelmet nyújthatnak a vágtató inflációval szemben.
Gyakran hallani olyan hangokat, amelyek ilyen környezetben megkérdőjelezik a befektetések létjogosultságát. A helyes stratégia ezzel szemben az, hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyek vállalható kockázat mellett kielégítő hozamot termelnek számunkra. Súlyos hiba lenne nem megtakarítani, mert ezáltal csak egyre távolabb kerülnénk a pénzügyi céljainktól. A magas infláció egy valós, de kezelhető veszély: szükség esetén ne habozzunk segítséget kérni a befektetési döntéseink meghozatalában, és igazítsuk ki a meglévő portfóliónkat.
Jelentkezz hozzánk díjmentes tanácsadásra, ahol szakértőinktől személyre szabott befektetési stratégiát kaphatsz, különös tekintettel az inflációs kockázat kivédésére!
