Hírdetés

Kell-e most menekíteni a pénzünket? És ha igen, hová?

szerző: |
Frissítve:
 

A 2022-es orosz-ukrán háború árnyékában Magyarországon is általánossá vált egyfajta kisbefektetői nyugtalanság. Sokakban felmerülhet a kétség, hogy korábbi befektetéseik már nem felelnek meg maradéktalanul a jelenlegi igényeknek. Érdemes fejvesztve menekülni a különböző befektetésekből? Tekinthető megfontolt döntésnek a jelenlegi helyzetben, ha más valutára váltjuk át a forintban tartott pénzösszegeket? Egyáltalán milyen szempontokat érdemes most figyelembe venni? 

Miért menekülnek most sokan a befektetéseikből?

Teljesen természetes reakció, hogy egy közeli háború kirobbanásakor sokakra rátör az ijedtség, és ennek következtében megjelenik a kockázatkerülés igénye. Bizonytalan körülmények között okosabbnak tűnik kiszállni a kockázatosabb befektetésekből – nem csak az érintett országokban, hanem a világ minden pontján. Emiatt a tőzsdék erőteljes zuhanásba fordultak február végén, ami még inkább felkorbácsolja a kisbefektetői félelmeket. A nagybefektetők pedig sok esetben nem félelemből, hanem az előre lefektetett stratégiájuknak megfelelően távolodnak el a régiós befektetéseiktől.

Az alábbi grafikonon látható, hogy az utóbbi hetekben mind az orosz, mind a magyar, de még az amerikai tőzsdeindexek is látványos esést produkáltak. A rubelben elszámolt MOEX 32%-ot zuhant a februári csúcsáról, mielőtt felfüggesztették az orosz tőzsdén való kereskedést. A BUX-index a februári tetőpontjánál már 22%-kal lejjebb helyezkedik el, de még az SP500-index is 9%-ot csökkent.

De nem csak a részvényektől kezdtek el megszabadulni a befektetők. Sokakban az az ötlet is felmerült, hogy a forintban tartott készpénzt valamilyen másik valutára váltsák át, így védekezve az esetleges további árfolyamgyengüléssel szemben. A banki készpénzfelvétel is népszerű lett: sokan szeretnék most inkább otthon a „párnában” tartani a megtakarításukat. Azt láthatjuk tehát, hogy számos különböző aggodalom jelent meg a befektetők fejében, és ezek a legváltozatosabb döntésekre ösztönzik őket.

Hírdetés

Hírdetés

Mennyire megalapozottak az aggodalmak?

Fontos leszögezni, hogy Magyarországon ma semmilyen jel nem utal arra, hogy aggódnunk kellene a pénzügyi rendszer stabilitása miatt. A végelszámolás alá kerülő Sberbank betéteseit 100 ezer euró, azaz kb. 38 millió forint összeghatárig kártalanítja az Országos Betétbiztosítási Alap (már meg is kezdődtek a kifizetések), és bármilyen hasonló probléma felmerülése esetén ugyanez a védelem illeti meg minden más magyarországi hitelintézet ügyfeleit is. Éppen ezért a közelmúltban a szokottnál erőteljesebben jelentkező „készpénzmánia” jelen helyzetben nem tekinthető indokoltnak, sokkal inkább a magyar társadalom általános beidegződéseit tükrözi.

Hasonlóképpen az is minimum vitatható, hogy összehangban van-e a realitásokkal a háborúban nem érintett Magyarország részvényeinek erős árfolyamcsökkenése. Kisbefektetőként most kétségtelenül érezhető ennek a hatása, de csak utólag fog kiderülni, hogy milyen időtávon kinek lesz igaza: annak, aki a tömeget követve eladott, vagy annak, aki éppen a vételi lehetőséget látta meg a szituációban. Senki nem tudhatja, hogy pontosan meddig fog tartani a bizonytalanság, de a hosszú távú tapasztalatok szerint a tőzsdei válságokat előbb-utóbb kilábalás követi, ahogyan azt a 2008-as vagy 2020-as válságok után is láthattuk.

Milyen szempontokat érdemes most figyelembe venni?

Egy megfelelő befektetői stratégia megtervezésekor az ilyen helyzetekre is gondolni kellett. Az árfolyamkockázat minden portfóliónak velejárója, különösen azoknak, amelyek részben vagy egészben részvényeket tartalmaznak. A legjobban felkészült befektetők most is képesek követni a stratégiájukat, és nem hoznak jelentőségteljes döntéseket pillanatnyi impulzusok alapján. Ha nincs egyértelmű, előre meghatározott stratégiánk, akkor sokkal inkább hajlamosak vagyunk a hirtelen érzelmekre hallgatva nyitni vagy zárni az egyes pozíciókat. Azonban ez nem éppen kifizetődő magatartás: az átlagos befektető így általában lényegesen alulteljesíti a piaci hozamokat.

Kulcsfontosságú tehát, hogy a mostani helyzetben ne a pánik vezérelje a döntéseinket. A kapkodó reakciók helyett érdemes eggyel hátrébb lépni, és hideg fejjel megvizsgálni a várható kimeneteleket. A mínuszos befektetések eladása a lebegő veszteség realizálását jelenti, ezért leginkább akkor van értelme, ha szeretnénk végleg felszámolni az adott (például keleti) kitettségünket. Mindig sokan alkalmazzák azt a taktikát, hogy az esés közben kiszállnak, majd megpróbálják a mélyponton visszavásárolni a befektetést. Azonban a sikernek alacsony az esélye, és a legtöbb esetben veszteséggel végződnek ezek az akciók, hiszen senki nem tudhatja, mikor merrefelé indul majd az árfolyam.

Hasonlóan a részvénybefektetésekhez, a devizaárfolyamok erősebb mozgása sem indokolja a meggondolatlan döntéshozatalt. A Magyarországon élő, jövedelmüket forintban szerző, kiadásaikat forintban fizető emberek életét nem befolyásolja drasztikusan, ha a hazai fizetőeszköz néhány százalékkal leértékelődik egyes külföldi devizákhoz képest. A forintgyengülés valójában sok éve óta tartó folyamat: 20 évvel ezelőtt még csak 250 forintba került egy euró, míg 10 évvel később már 300 forintba. Továbbá a devizaárfolyamok egyúttal kockázatot is hordoznak: könnyen előfordulhat, hogy az átváltásokon veszteségünk realizálódik.

Hogyan védekezhetünk a növekvő infláció ellen?

Az infláció elleni védekezés leghatékonyabb eszköze az lehet, ha képesek vagyunk stabilan infláció feletti kamatot elérni a befektetéseinken. A hosszú távú tapasztalat szerint a részvénybefektetések általában képesek reálhozamot biztosítani, de előfordulhat, hogy élethelyzetünkből adódóan nem tudjuk több évtizedre nélkülözni a pénzünket.

Ilyen esetben választhatunk például a magyar állampapírok közül: a Prémium Magyar Állampapír jelenleg 1,5 százalékpontos kamatprémiumot kínál az előző évi infláció felett. Azaz 2022-ben az első évre vonatkozó kamata 6,6%, és valószínűleg a második évi kamata is legalább ennyi lesz, tekintve a mostani inflációs várakozásokat. Gyakran felmerülő ötlet az aranybefektetés, azonban a visszatekintő hozamok ennél az eszközosztálynál sem tekinthetők kockázatmentesnek.

Összefoglalás

Válság idején az a legfontosabb, hogy ne érzelmi alapon döntsünk, hanem törekedjünk a megfontolt és körültekintő döntéshozatalra. 10 százaléknyi, vagy akár annál nagyobb mértékű elmozdulás önmagában még nem feltétlenül elegendő ok arra, hogy sietve vásárolni vagy eladni kezdjünk.

Érdemes megvizsgálnunk, hogy hosszú távon milyen eszközosztályok lennének számunkra a legmegfelelőbbek, figyelembe véve a saját kockázattűrő képességünket és hozamelvárásunkat. Ezt követően már nagyobb megfontoltsággal állíthatjuk össze a befektetési portfóliónkat, és kevésbé fenyeget a hirtelen ballépések veszélye. Nem tudhatjuk, meddig fog elhúzódni a háborús helyzet, ezért törekedjünk arra, hogy biztosan elviselhető legyen számunkra a portfóliónk rövid- és középtávú várható kockázata.

Ha biztonságos befektetésre vágysz, kérd a Bankmonitor tanácsadóinak szakértői segítségét!

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Hírdetés