A várakozások szerint a következő években 3% alatt maradhat az infláció hazánkban, azonban a legbiztonságosabb befektetések hozama ezzel sok esetben nem tudja felvenni a versenyt. Azok számára, akiknek a szeme előtt a legalább 5%-os hozam lebeg, a megoldást a befektetési alapok jelenthetik. A Bankmonitor és az Aegon Alapkezelő szerdai befektetési szemináriumán bővebben erről is szó lesz.
Rendszerint van egy elképzelés a fejünkben, hogy egy befektetéstől mekkora hozamot várunk el. Remélhetőleg ma már ott tartunk, hogy ez az érték egy átlagos hazai befektető szempontjából 3-4%-ra csökkent, és nem 5-10% között mozog. Egyszerűen be kell látni, hogy egy kockázatmentes vagy alacsony kockázatú befektetéstől nem lehet többet elvárni éves szinten. Aki mást mond, annak nincs igaza, és minimum gyanakodni kell. Kivételt ez alól egyedül a lakástakarék képez, ami az állami támogatás miatt 4 éves szinten akár 10% feletti hozamot is jelenthet.
A hozam mértéke azonban csak egy a sok tényező közül, amit néznünk kell. Hagyományos esetben azt is meg kellene nézni, hogy az elérhető hozam hogyan viszonyul a pénzünk vásárlóértékének csökkenéséhez, vagyis magához az inflációhoz. Egy egyszerű példával, nagyon más a helyzet, ha 10%-os hozamot érünk el, miközben 8% az infláció, vagy 6%-os hozamot, miközben az infláció szintén 8%.
Szerencsére, magunk mögött hagytuk egy időre a magas inflációval jellemezhető időszakokat, az utóbbi években beállt történelmi alacsony szintre az árak növekedési üteme. Az infláció ebben az évben a jegybank előrejelzése szerint 2,4% lehet, a következő két évben 2,5-2,9%-ra készülhetünk fel. Ez mindenképpen kedvező, hiszen sokan emlékezhetnek, hogy közel 20 éve még kétszámjegyű volt az infláció Magyarországon.
A probléma csak az, hogy míg az egyik szemünk nevet, addig a másik sír. Ugyanis, ahogy visszaesett az infláció itthon, úgy esett le a biztonságos befektetések hozama. Gondoljunk csak bele, egy nem akciós lekötött betét 0,5%-nál nem hoz többet és az akciósakkal sem nagyon mehetünk 2-3% fölé. A lakossági állampapírokkal ezt fentebb lehet tornászni, de jelenlegi állapot szerint 3,55-3,80%-nál többet nem kaphatunk.
Aki nem elégszik meg a prémium állampapírok által biztosított hozammal (és a bő egy százalékos reálhozammal), az csak egy helyen találhatja meg a számítását, mégpedig a befektetési alapoknál. A választék azonban itt nagyon széles, ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni a sok választási lehetőség között.
Annyi bizonyos, hogy aki több évre rendezkedik be előre és a korábbiaknál magasabb hozamra vágyik, az nem fog pénzpiaci- és kötvényalapot választani. Hazai viszonylatban előbbinél nulla százalék körüli, míg utóbbinál inflációtól elmaradó vagy megegyező hozammal lehet számolni. A magas elvárásokhoz egy abszolút hozamú alap és egy vegyes alap tud felnőni, míg a kimagasló kockázatot vállalók számára a részvényalapok lehetnek a befutók.
Alkalmasint 5% fölé is nőhet ezeknél az alapoknál az elvárható hozam mértéke, de tudni kell hozzá, hogy ezt 3-5 éves átlagban érhetik el ezek az alapok (részvényalapoknál inkább 5-8 évről beszélhetünk). És ezek között is csak azok, melyek nem csak egy-két évben tudnak kiugró teljesítmény nyújtani, hanem képesek tartósan a piaci átlag felett teljesíteni.
A témába vágóan kerül megrendezésre november 8-án, szerdán a Bankmonitor és az Aegon Alapkezelő befektetési szemináriuma, ahol szakértők mondják el véleményüket az aktuális befektetési lehetőségekről. A rendezvényünk ingyenes, viszont a korlátozott férőhelyek miatt regisztrációhoz kötött.
