A magyar lakosságra egyre kevésbé jellemző a bankok iránti ellenszenv és folyamatosan csökken azoknak az aránya is, akik tartózkodnak a hitelfelvételtől. Mindazonáltal pénzügyi szokásaink nem nagyon változnak, a rezsit sárga csekken fizetjük, nincs megtakarításunk és alig váltunk bankot. A Deloitte-Scale BankIndex legfontosabb megállapításait gyűjtöttük csokorba.
Jóllehet a sajtó továbbra is a devizahitelesek gondjait rendező hírekkel és a bankok elszámoltatásáról szóló kormányzati üzenetekkel van tele, a magyar lakosság egyre kevésbé van bankellenes hangulatban. Ez persze nem jelenti azt, hogy hirtelen megszerettük a pénzintézeteket, csupán az elmúlt években tapasztalható magas elutasítottság csökken lassan, de biztosan.
Nem rajongunk tehát a bankokért, de kénytelen-kelletlen használjuk szolgáltatásaikat: a lakosság 76 százaléka veszi igénybe szolgáltatásaikat. Furcsa ugyanakkor, hogy bár az ügyfelek érzik ugyan, hogy bankolási költségeik növekednek és ennek természetesen nem örülnek, ám továbbra sem változtatnak. Bankot csak egy szűk réteg hajlandó váltani.
A bankok elleni ellenszenvvel párhuzamosan lanyhul a hitelundor is. Egyre kevesebben vannak azok, akik azt vallják, az életben nem vesznek fel többé hitelt. A kutatás 2012 óta nem tapasztalt derűlátást észlelt a hitelfelvételi hajlandósággal kapcsolatban. Ez a tendencia a számokban is meglátszik: a pénzintézetek havonta átlagosan 16 milliárd forint új lakáshitelt helyeztek ki 2014 első felében.
És most lássuk a rossz híreket! A magyaroknak még mindig nincs félretett pénzük. A lakosság 12 százaléka rendelkezik csupán megtakarítással. Ráadásul a pénzünket is rossz helyen tartjuk. A legnépszerűbb befektetési termékek sorrendben: lekötött bankbetét, megtakarítási számla, takarékbetétkönyv, lakástakarék pénztár és állampapír. Ezek közül igazán jó hozamot csak az utolsó kettő produkál.
Lakástakarék pénztári megtakarítással a magasabb jövedelemmel és magasabb iskolázottsággal rendelkező 35-44 évesek bírnak. Ők azonban jól használják ezt a pénzügyi terméket. A legtöbben a későbbi jelzáloghitelhez kapcsolódva kötnek szerződést, de elég magas azoknak az aránya is, akik a magas hozam miatt befektetésként tekintenek a lakástakarék pénztári számlájukon gyűjtött pénzre.
Ugyancsak rossz hír, hogy számláinkat, főként ha rezsiről van szó, továbbra is sárga csekken fizetjük. A lakosság 70-80 százaléka dönt így. Csoportos beszedési megbízást csak 22 százalék ad. A másik kedvenc fizetési módszerünk a készpénz. Meglepő módon azonban a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel bevezetése sem vetette vissza az elektronikus fizetési csatornák használatát. A bankkártyával fizető magyarok aránya lassan növekszik, 2014-ben már 38 százalék volt. Ugyancsak jó hír, hogy terjed az online vásárlás is, néhány év alatt 9-ről 15 százalékra nőtt az ilyen megoldást használók tábora.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
