A nyugdíjhelyzetről és annak társadalmi megítéléséről számos kutatás készült az utóbbi években. Ezekből jól kirajzolódik, hogy a magyar közvélemény miként gondolkodik az időskorban várható pénzügyi helyzetéről, továbbá fény derül arra is, hogy mennyit tesz félre egy átlagos magyar, és ez mire lesz majd elegendő.
Mindenki számára ismerős lehet az a gondolat, miszerint az állami nyugdíjrendszer egyre nehezebb helyzetben van. A legfőbb problémát bevételi oldalról a csökkenő születésszám, kiadási oldalon pedig a növekvő várható élettartam jelenti. Ezek következtében a rendszer fenntarthatatlanná válik, és a mai aktívak egyre alacsonyabb állami nyugdíjra számíthatnak.
Ez a vélekedés egyértelműen visszaköszön a felmérésekben is. A válaszadók túlnyomó többsége (az adott felméréstől függően akár 95%) úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjából nem fogja tudni fenntartani a korábban megszokott életszínvonalát. A konkrét összegeket tekintve a magyarok átlagosan az aktuális jövedelmük 51 százalékára becsülik, hogy mekkora leendő nyugdíjra lesznek jogosultak. Így aztán érthető, hogy miért elenyésző azoknak az aránya, akik idős korukra is az elvárásaiknak megfelelő életszínvonal fenntarthatóságát remélik.
Nyugdíjasként ugyanakkor nem csak az államtól kapott bevétel vehető számításba. Fontos alternatívát jelentenek a nyugdíjcélú megtakarítások is, azonban az ezekkel kapcsolatos vélemények erősen megoszlanak. Míg az emberek ötöde úgy véli, teljes egészében az állami nyugdíjból fog megélni, addig a válaszadók 8%-a szerint semmilyen jövedelmük nem származik majd az államtól. (Ez jelentheti azt, hogy a nyugdíjrendszer teljes leépülésére számítanak, vagy azt is, hogy csak önmagukat nem tartják majd jogosultnak ilyen jellegű ellátásra.)
Az Aegon 2020-as Nyugdíjfelkészültségi kutatása kitért arra is, hogy az emberek milyen forrásokból várják az időskori jövedelmeiket. A magyarok válaszai között átlagosan 56%-ot képvisel az állami nyugdíj, ami a vizsgált országok közül az egyik legmagasabb eredmény. Mindeközben a munkáltatói nyugdíjból legfeljebb 15%-nyi jövedelmet remélnek a résztvevők. Saját megtakarításból pedig a bevételeik 29%-át kell majd fedezniük a várakozások szerint.
Hirdetés
Hirdetés
Mekkora összegekből tudnának megélni a magyarok?
A kutatások arra is választ keresnek, hogy mekkora összegű nyugdíjat tartanának kielégítőnek a mai aktív dolgozók. A CIG Pannónia adatai alapján a férfiak átlagosan 240 000 forintot, a nők pedig 208 000 forintot jelöltek meg: ezek a számok az akkori átlagnyugdíjnak körülbelül az 1,5-2-szeresét tették ki. Azaz óriási szakadék húzódik a megfogalmazott igények és a realitás között. Mindeközben a létminimum értékét átlagosan havi 104 000 forint körüli összegre szokták becsülni: a magyarok szerint ennél kevesebből már nem lehet megélni.
A nyugdíjkorhatár kérdése szintén érdekes témakör. Jelen állás szerint hivatalosan 65 éves kortól mehetnek majd nyugdíjba a mai aktívak. Sokan azonban a korhatár emelkedését várják: a lakosság úgy véli, átlagosan 69 éves korban tudnak majd ténylegesen nyugdíjba vonulni. A K&H kérdésére pedig a résztvevők kb. fele azt válaszolta, hogy valószínűleg a nyugdíjba vonulás után is rá lesz kényszerülve a munkavállalásra, pénzügyi okok miatt.
Mit tesznek a magyarok a nyugdíjprobléma kivédésére?
Fentebb már szó volt arról, hogy minden 5. magyar szerint a saját nyugdíjcélú megtakarítás jelenheti az egyetlen valós jövedelemforrást. Mindezt alátámasztja, hogy jelenleg kb. 1,5 millió főre tehető azok száma, akik rendelkeznek valamilyen nyugdíjcélú megtakarítási formával. Ez eddig jó hír, de fontos tényező a megtakarított összeg is, ami viszont nem mindig áll összhangban a megnevezett célokkal.
A legátfogóbb adatok az önkéntes nyugdíjpénztári tagokról állnak rendelkezésre. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján 2019. első félévében a megtakarítók átlagosan havi 6 000 forintot tettek félre, ami alig 2,3 millió forintos vagyon felhalmozását teszi lehetővé a nyugdíjas kor betöltéséig.
A K&H által megkérdezettek nyugdíjbiztosításokkal rendelkeznek: az ő esetükben életkortól függően állnak rendelkezésre adatok. A legfiatalabbak (18-35 évesek) átlagosan havi 14 000 forintot tesznek félre nyugdíjcélra. A 36-45 éves korosztály már havi 18 000 forintot takarít meg átlagosan. A legtöbbet a 46-55 évesek vállalják: náluk havi 20 000 forint a nyugdíjcélú megtakarítás átlagos összege.
Az ábrán az is látszik, hogy a K&H szakértői mekkora havi összegű megtakarítást javasolnának 35 éves korban kezdve. Szerintük optimális esetben havi 29 000 forintot kellene félretenni 30 éven keresztül. Így 6%-os éves hozamot feltételezve 29 millió forint is összegyűlhet (nominális értéken), mire a megtakarító nyugdíjba megy.
A fiatal felnőtt lakosság vélekedése ezzel nagyjából megegyezik a Signal Iduna felmérése szerint. Ők 27,7 millió forintra becsülik átlagosan, hogy mekkora összeg tenné lehetővé az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartását. A teljes lakosság körében ugyanez az átlagérték 19,8 millió forintot mutat, ami egy reálisnak nevezhető nyugdíjcél. Aki 20 millió forintos nagyságrendű vagyont tud időskorára felhalmozni, az akár havi 100 000 forinttal is kiegészítheti majd az állami nyugdíját.
Jó hír, hogy a fiatalok körében egyre többen esélyesek ezeknek a céloknak az elérésére. A K&H nyugdíjbiztosítási üzletágának ügyfelei között 5 év alatt másfélszeresére nőtt a 35 évnél fiatalabbak aránya! Ugyanakkor az ügyfeleik 72%-a még mindig a 35 évnél idősebbek közül kerül ki.
Mennyi pénz gyűjtöttek össze eddig a magyarok?
Az eddig szemléltetett adatok azt mutatják, hogy a megtakarítók törekednek a céljaik elérésére. Azonban a teljes lakosságon belül sokan még nem kezdték el a takarékoskodást, ami jelentős problémákat vet fel. A 30-59 éves korosztály 28%-a (azaz 10-ből 3 ember) egyáltalán nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, és hónapról hónapra él. Akiknek van félretett pénzük, ők átlagosan kb. 2 millió forint pénzügyi vagyon felett rendelkeznek. Közülük 39%-nak van 1 millió forintnál kevesebb félretett pénze, 58%-nak van 1 és 10 millió forint közötti megtakarítása, és 3% rendelkezik 10 millió forintnál is több pénzügyi vagyonnal.
Kifejezetten az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokról az MNB közölte a legpontosabb adatokat, 2018. végén. Eszerint a 29 évnél fiatalabbak átlagos megtakarítása 200 000 forint körül alakult. A 30-44 évesek már átlagosan 803 000 forintot tudtak felhalmozni. A 45-59 éves korosztály 1,4 millió körüli pénzösszeget gyűjtött össze átlagosan. A 60 évnél idősebbek pedig 2,3 millió forintos megtakarításra tudtak szert tenni az évtizedek során. Ezek a számok azt mutatják, hogy a szakértők által ajánlott célok csak abban az esetben érhetők el, ha a megtakarító jelentősebb havi összegeket tesz félre a nyugdíjára.
Összefoglalás:
A kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy a magyarok meglehetősen pesszimisták a nyugdíjhelyzetet illetően. A legtöbben alacsony nyugdíjra számítanak, ezért más megoldásokat keresnek a probléma orvoslására. Akik a nyugdíjcélú megtakarítások felé fordulnak, azok életkoruk szerint (és a választott konstrukció típusa szerint) különböző havi összegeket tesznek félre. A stabil időskori megélhetés megalapozásához több tíz millió forintos vagyon felhalmozása szükséges.
A legmegfelelőbb nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor nyugdíj-kalkulátora.