A személyi kölcsönök jól tartották magukat 2023-ban, a lakáshitelekhez képest ezek iránt minimálisan csökkent csak az érdeklődés. A népszerűségnek három fő oka van: a szabad felhasználhatóság, a gyors átfutási idő, valamint az, hogy itt az igényléshez nincs szükség ingatlanfedezetre. Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy kik kaphatnak 2024-ben ilyen hitelt a bankoktól?
A legfontosabb: legyen elegendő jövedelmünk
A személyi hitelek esetében a megfelelő mértékű nettó igazolt jövedelem megléte a legfontosabb feltétel, ezen áll vagy bukik, hogy kapunk-e hitelt, és ha igen, mekkora összegre számíthatunk. A hitelképességhez szükséges minimális jövedelem bankonként különböző: van, ahol 120 000 forint az alsó határ, de sok helyen legalább az aktuális minimálbérrel – 177 400 forint – kell rendelkeznie az adósnak. Arra is van példa, hogy a minimális jövedelem hitelösszegtől függően változik, például 0,8-2,99 millió forint hitelösszegnél 133 ezer forint a limit, míg 5-10 millió forintnál legalább 400 ezer forintot kell keresni.
A minimális elvárás teljesítése azonban még csak azt jelenti, hogy a bank ad hitelt, hogy mennyit, az már más kérdés. Az elérhető hitelösszeget illetően az úgynevezett JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató – rendelet a mérvadó, eszerint 600 000 forint nettó jövedelem alatt a kereset legfeljebb 50 százaléka fordítható hiteltörlesztésre, míg 600 000 forinttól 60 százaléknál ránt be az adósságfék. Például 500 000 forint nettó keresettel legfeljebb 250 000 forint hiteltörlesztő vállalható be. Ez azonban a csak a jogszabályi plafon, a bankok ennél sokszor óvatosabbak, azaz nem mennek el 50, illetve 60 százalékig.
A jövedelem nagysága azért is lényeges, mert a bankok a magasabb keresetűek részére kedvezőbb kamattal adnak hitelt, az alacsonyabb kamat pedig azt jelenti, hogy ugyanakkora hitelösszegnek alacsonyabb lesz a havi törlesztője. Fordítva is megközelíthetjük persze a dolgot: ugyanakkora havi törlesztővel nagyobb hitelösszeghez juthatunk hozzá.
Ha a jövedelmünk alapján nem kapunk hitelt, vagy nem akkora összeget, mint amennyire szükségünk van, akkor persze lehetőség van adóstársat is bevonni. Itt is figyelni kell azonban arra, hogy az adósnál és az adóstársnál egyaránt meghatározzák a bankok, hogy legalább mennyit kell keresniük.
Hirdetés
Hirdetés
Már egy ideje az adott munkahelyen kell dolgoznunk
Hiába sikerült szabad szemmel is jól látható jövedelmet kínáló munkahelyet találnunk, a hitelképesség szempontjából fontos kérdés az is, hogy mióta dolgozunk az adott helyen. Általánosan elmondható, hogy legalább három hónapja az adott cégnél kell lennünk, és persze igényléskor nem lehetünk próbaidő, illetve felmondási idő alatt. Vannak azonban bankok, amelyek 6 hónap folyamatos munkaviszonyt várnak el, ám nem gond, ha közben váltottunk, csak a jelenlegi helyen már legalább 3 hónapja dolgozzunk.
Számít az életkorunk is
Elvileg 18 éves kortól vehetünk fel személyi kölcsönt, ám az egyes bankok ennél magasabbra teszik a minimális életkort. Az MBH, a K&H és a Cofidis például 18 évnél húzta meg az alsó korhatárt, míg a Cetelemhez és a CIB-hez 20 éves kortól, az UniCredit, a MagNet és az OTP bankokhoz 21 éves kortól, az Erstéhez pedig 23 éves kortól fordulhatunk. A Raiffeisen kicsit megbonyolítja a dolgot: itt 21 év az alsó korhatár akkor, ha az igénylő az ügyfelük, míg más esetben 25 év a limit.
Érdemes az idősekről is szót ejteni, hiszen az öregségi nyugdíj jól hitelezhető jövedelem, ám az életkor itt is kritikus kérdés lehet. A bankok szinte mindegyike meghatározza azt a felső korhatárt, amit az adós a futamidő végéig nem érhet el, ám ez pénzintézetenként nagyon különböző. Van, ahol nincs is felső korhatár, míg máshol 65 és 72 év közötti plafonokat találhatunk. Ha csak a kor jelent gondot, akkor a futamidő rövidítése lehet megoldás, ám ezzel a havi törlesztő is nőni fog, de lehetőség van fiatalabb adóstársat is bevonni a szerződésbe, ám ez természetesen nem mindig kivitelezhető.
