Sokakat érdekelhet, hogy mi az a legalacsonyabb összeg, amivel már el lehet indítani egy nyugdíjcélú megtakarítást. Ezért a Bankmonitor most összegyűjtötte az önkéntes nyugdíjpénztárak és a biztosítók előírásait egyaránt. Az egyes szolgáltatók között jelentős különbségek tapasztalhatók, amivel érdemes tisztában lenni. Ugyanakkor nem feltétlenül jó ötlet a minimáldíjhoz igazítani a havi megtakarításunk mértékét. Sokkal fontosabb, hogy a döntéseink elvezessenek a kitűzött nyugdíjcél eléréséhez.
A fejlett világ országai a 21. században súlyos demográfiai problémával küzdenek. A minden korábbinál jobb életszínvonal és az orvostudomány fejlődése következtében egyre többen érik meg az időskort, és egyre tovább élnek. Eközben viszont a születésszám legjobb esetben stagnál, de sok helyen csökken. Így a társadalmak elöregednek, ami a nyugdíjrendszereket is komoly kihívás elé állítja. Egyre kevesebb fiatalnak kellene majd eltartania egyre több időst, ami hosszú távon nyilvánvalóan nem fenntartható.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan működik egy nyugdíjcélú megtakarítás?
Az elöregedő társadalmakban a mai aktív dolgozókra hárul az a feladat, hogy rendszeresen tegyenek félre pénzt a saját időskorukra. Így tudnak felelősen felkészülni arra a helyzetre, ha a leendő állami nyugdíjuk nem lenne elegendő a korábban megszokott életszínvonaluk fenntartásához. A nyugdíjcélra havonta félretett összegek befektetésre kerülnek, így az évek során a „kamatos kamat” is kifejtheti jótékony hatását.
Milyen szolgáltatóknál tudunk megtakarítani?
Ma Magyarországon 3 különböző nyugdíjcélú megtakarítási forma is állami támogatást élvez. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. A három konstrukció közös vonása, hogy a megtakarítók 20%-os SZJA-visszatérítésre jogosultak az éves befizetéseik után! Az állami támogatás maximuma évi 280 000 forint. Az így kapott „plusz hozam” hatása 2-3 millió forintra is rúghat az évtizedek során!
Mekkora minimális havidíjakkal találkozhatunk?
A különböző megtakarítási formák más-más tulajdonságokkal rendelkeznek, sőt, az egyes szolgáltatók között is jelentős eltérések lehetnek. A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében a Bankmonitor összegyűjtötte, milyen minimális havi befizetést várnak el az adott önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve biztosítók.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében az „alapszabály” határozza meg a minimális tagdíj mértékét. Ennek kiszámítása sok esetben valamiképpen kapcsolódik a minimálbérhez, például annak 5-6%-a. A legmagasabb minimális tagdíjat a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár alkalmazza, náluk 11 000 forint az ügyfelek havi fizetési kötelezettsége. Más szolgáltatóknál ugyanez mindössze havi 3-4 000 forint.
A biztosítók jellemzően magasabb minimális díjfizetést várnak el ügyfeleiktől. Általában havi 10-12 000 forint az a legalacsonyabb összeg, amellyel el lehet indítani egy nyugdíjbiztosítást. A szabályozás erősen befolyásolja az ügyfelek viselkedését: az MNB adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál kb. 6 000 forint volt az egy főre jutó havi befizetés mértéke 2019. első félévében. Ellenben a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek közül a legfiatalabb korcsoport is átlagosan havi 14 000 forintot takarít meg a K&H Biztosító 2019-es felmérése alapján.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák kategóriájában nincs kötelező díjfizetés. A NYESZ-törvény szerint a számla megnyitásakor legalább 5 000 forintot kell rajta elhelyezni, de ettől kezdve teljes mértékben a megtakarító dönthet a saját befizetéseinek mértékéről.
Mire elegendő havi 10 000 forint megtakarítás?
Fontos, hogy a minimáldíj nem feltétlenül elegendő a kitűzött nyugdíjcél eléréséhez. Reális cél lehet például, hogy 65 éves kor betöltése után havi 100 000 forintos nyugdíjkiegészítést tudjunk biztosítani önmagunknak. Ehhez a nyugdíjba vonulás időpontjáig fel kell halmoznunk mai értéken nagyságrendileg 20 millió forintos tőkét. De havi 10 000 forintos megtakarításból ezt megközelíteni sem lehetséges.
Aki a karrierje elején, már 25 éves korában elindít egy nyugdíjcélú megtakarítást, neki 40 éve van hátra a 65 éves korhatár betöltéséig. Ennyi idő alatt havi 10 000 forintból kb. 11 millió forintos vagyont lehet felépíteni. Ha feltételezzük, hogy 20 évet tölt majd nyugdíjban, akkor ennyi pénzből kb. havi 46 000 forintos jövedelmet tudna biztosítani saját maga számára.
Aki 35 éves korában kezdi az előtakarékoskodást, ő 7 millió forintra tehetne szert havi 10 000 forintos díjfizetéssel. Ezt a tőkét alapul véve kb. havi 29 000 forintos nyugdíjkiegészítésre számíthatna. Összehasonlításképpen ez a plusz járadék kb. megegyezne a mai öregségi nyugdíjminimum összegével.
Aki 45 éves koráig halogatja a nyugdíjmegtakarítás elindítását, ő havi 10 000 forintból kb. 3,9 millió forintos vagyont tud felhalmozni. Ennek alapján mindössze havi 16 000 forintos jövedelemkiegészítést (azaz kb. napi 500 forintot) tudna biztosítani önmagának idős korában.
Végezetül azok, akik 55 éves korukig késlekednek az előtakarékossággal, ők már csak 1,7 millió forintot tudnának összegyűjteni nyugdíjas korukra. Ez a tőke pedig mindössze havi 7 000 forintos kiegészítésre lenne elegendő… Éppen ezért gyakran lehet találkozni olyan feltételekkel, amelyekben a biztosítók magasabb minimáldíjat szabnak meg a nyugdíjkorhatárhoz közelebb járó ügyfelek számára.
Mennyi pénzt kellene félretenni optimális esetben?
Egy nyugdíjbiztosítás 10 000 forintos minimáldíja (vagy a még alacsonyabb önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjak) nem igazán alkalmasak egy kielégítő mértékű nyugdíjvagyon felépítésére. Akik a fenti kb. 20 millió forintos célösszeget tűzik ki maguk elé, 25 éves korban kezdve 18 000 forintos havidíjjal kell kezdeniük. 35 éves korban indulva már 29 000 forintos havi megtakarítás kell a cél eléréséhez. A legtöbben 45 éves kor körül kezdik el a nyugdíjcélú megtakarítást: ekkor már havi 52 000 forint lenne szükséges ugyanehhez. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy minél korábban elkezdjük az időskori megélhetésünk megalapozását.
Számold ki a Bankmonitor kalkulátorával, hogy neked mennyi pénzed gyűlhetne össze 65 éves korodra!
