Tedd, amit mondunk, és lesz nyugdíjad!

Összegyűjtöttük, mik a legfontosabb információk, amelyekre szükséged lesz egy nyugdíjmegtakarítás elindításához. Megtudhatod, mikor kell elkezdeni az öngondoskodást, mennyi pénzt kell félretenni havonta, és hogyan érdemes befektetni a legjobb hozam-kockázat-arány érdekében!

A magyarok körében egyre népszerűbb az a felfogás, hogy az állami nyugdíjon felül érdemes szert tenni másmilyen időskori jövedelemforrásra is. Már 1,5 millió ember eljutott a cselekvésig, és elindított valamilyen nyugdíjcélú megtakarítást. Ugyanakkor sokan vannak azok is, akik tisztában vannak a téma fontosságával, de kellő információ hiányában még halogatják a döntéshozatalt. Az ő kedvükért most összegyűjtöttünk minden tudnivalót, amit a nyugdíjmegtakarításokkal kapcsolatosan számításba kell venni!

Sok pénz kell ahhoz, hogy jó nyugdíjad legyen?

Elsőként azt érdemes tudni, ki mennyi állami nyugdíjra számíthat. Az induló nyugdíjat az életünk során összesen megszerzett szolgálati idő és az 1988. január 1. utáni jövedelmi életpálya alapján számítják ki. (Természetesen csak a bejelentett jövedelmeket veszik figyelembe.) Például 40 évnyi szolgálati idő és 200 000 forintos („valorizált”, azaz mai értékre átszámított) átlagos életpálya-jövedelem esetén az induló nyugdíj összege havi 160 000 forint. Aki ezen felül kiegészítő jövedelmet szeretne biztosítani önmaga számára, neki a legkézenfekvőbb megoldást a nyugdíjcélú megtakarítások jelentik. A pontos célokat attól függően kell kitűzni, hogy mennyivel szeretnénk majd megtoldani az állami nyugdíjunkat. Ha valaki például 18 éven keresztül szeretne 100 000 forintos nyugdíjkiegészítést, ahhoz mai értéken kb. 20 millió forintot kellene összegyűjtenie aktív éveinek végére.

Hány éves korban kell elkezdeni a megtakarítást?

Az egyszerű válasz szerint minél előbb, annál jobb! A kamatos kamat hatásának köszönhetően a korán ébredőknek a kitűzött célösszeg kisebb részét kell saját befizetésekből fedezniük: hiszen nagyobb részt tudnak kitenni az elért hozamok, illetve a kapott állami támogatás és hozamai. További könnyebbség, hogy a szükséges saját megtakarítás így hosszabb időre oszlik szét. Ugyanakkor azok a megtakarítók, akik sokáig halogatják a döntést, sajnos egyre inkább elveszítik ezeket az előnyöket. Minél közelebb jár valaki az állami nyugdíjkorhatár betöltéséhez, annál több pénzt kellene félretennie ahhoz, hogy ugyanazt a célt elérhesse. Ennek oka, hogy a befektetési tevékenység már nem tudja kellő mértékben kifejteni a hatását. A lenti táblázat megmutatja, milyen életkorban mekkora összeggel kell elindítani egy nyugdíjcélú megtakarítást, ha 65 éves korra 20 millió forint összegyűjtése a cél.

A képlet tehát egyszerű: aki már a karrierje elején, 30 éves korában elkezdi az előtakarékoskodást, ő havi 23 000 forintból is felépítheti a saját nyugdíjtőkéjét. Ekkor összesen 9,6 millió forintot takarít meg az évtizedek során, amihez még hozzájön 1,9 millió forint állami támogatás, valamint 8,6 millió forint várható hozam. Összehasonlításképpen: egy 50 éves korban kezdőnek már havi 79 000 forintot kellene megtakarítania, így az összes saját megtakarítása 14,2 millió forint lenne, a kapott SZJA-visszatérítés 1,6 millió forint, a várható összes hozam pedig 3 millió forint. Az időtényező tehát kulcsfontosságú, és sajnos egy bizonyos életkor felett már szinte lehetetlen teljesíteni a célösszeghez szükséges saját befizetéseket. (Persze jobb későn elkezdeni a megtakarítást, mint soha, de a kielégítő eredmény ilyenkor már egyáltalán nem garantált.)

Mekkora részét tedd félre a jövedelmednek?

A KSH által közzétett, életkor szerint rétegzett kereseti adatok szerint 2021. első negyedévében a 20-29 évesek átlagosan havi nettó 240 000 forintot kerestek, a 30-39 évesek havi 299 000 forintot, a 40-49 évesek kereken havi 300 000 forintot, az 50-59 évesek pedig havi 273 000 forintot. A fenti táblázatból kiindulva így megvizsgálhatjuk, hogy a különböző életkorokban mekkora részét érdemes félretenni az adott korcsoportra jellemző átlagjövedelemnek. A számítások eredményeit az alábbi ábra szemlélteti.

Itt látható igazán, hogy a fiatalon kezdők mennyivel könnyebb helyzetben vannak a későn ébredőkhöz képest. Hiába növekszik az átlagjövedelem az életkor előrehaladtával, ha a szükséges havi megtakarítás összege ennél gyorsabb ütemben nő! Amennyiben valaki már 25-30 éves korában elindítja a nyugdíj-előtakarékosságot, akkor a korcsoportját jellemző átlagkereset arányában alig 8%-ot kell félretennie. A kezdés halogatásával viszont gyorsan emelkedik ez az arány: például 50 éves kortól már a jövedelem 29%-ával kellene elindítani a megtakarítást!

Milyen befektetési portfóliót válassz?

A hosszú távú befektetéseknél kulcsfontosságú a portfólió optimális kialakítása. A pénztárak és a biztosítók számos alapértelmezett portfóliót kínálnak, melyek közül mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelőt. Fontos tudni, hogy az optimális súlyozás erősen függ az életkortól! Fiatalon kezdve kifejezetten célszerű valamilyen részvénytúlsúlyos portfóliót alkalmazni. Ennek oka az a tapasztalat, hogy a részvények hozamai hosszú távon felülteljesítik a többi befektetési eszközosztály hozamát. (Igaz, hogy a hozzájuk kapcsolódó rövid távú kockázat is lényegesen magasabb, de több évtizedes viszonylatban ez már nem okoz problémát.)

Az életkor előrehaladtával természetesen racionális döntés a kockázati szint fokozatos csökkentése, azaz a „céldátum-stratégia” alkalmazása. Az idősödő megtakarítóknak érdemes lehet a pénzük egyre nagyobb részét átcsoportosítani a részvényektől a kötvények felé, így a hozampotenciál maximális kihasználását követően a biztonsági szempontokat is érvényesíthetik. Sajnos a magyar megtakarítók körében megfigyelhető egy túlzott kockázatkerülés, holott az életkori megoszlásuk ezt egyáltalán nem indokolná: a nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon kb. háromnegyedét kötvényekben (főként állampapírokban) tartják! Emiatt a befektetők igen sok hozamról kénytelenek lemondani, hiszen a kötvények hozama jó esetben is alig haladja meg az inflációt.

Mennyi állami támogatás jár a nyugdíjmegtakarításokra?

A nyugdíjproblémát az állam is felismerte, ezért pénzzel támogatja az öngondoskodókat. Jelenleg minden befizetésre 20%-os SZJA-visszatérítés jár, amelyet a megtakarítók nyugdíj-előtakarékossági számlán, nyugdíjbiztosítási szerződésen vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlán eszközöltek. Az adójóváírás maximuma évi 280 000 forint, és csak azok jogosultak rá, akik fizetnek személyi jövedelemadót. Ennek a támogatásnak köszönhetően egy átlagos nyugdíjmegtakarítás lejárati összege akár 2-3 millió forinttal is magasabb lehet, így mindenképpen érdemes kihasználni a lehetőséget!

A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.