A nyugdíjcélú megtakarítások esetében mindig érdemes szem előtt tartani a kapcsolódó költségeket. De hogyan lehet kideríteni, hogy milyen költségei vannak egy nyugdíjmegtakarításnak? Mire való és mit mutat a TKM? Mely biztosítók kínálják most a legkedvezőbb ajánlatokat? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
Sokat hallani arról, hogy az állami nyugdíj nem feltétlenül lesz elegendő a tisztes megélhetéshez, ezért a mai aktív dolgozók feladata a nyugdíjcélú előtakarékoskodás. Kevesebb szó esik azonban a nyugdíjmegtakarítások költségeiről, holott egy befektetés esetében ez mindig kulcsfontosságú szempont. Minél kedvezőbb költségek mellett tud valaki befektetni, annál magasabb hozamot érhet el azonos kockázat vállalásával. (Vagy annál alacsonyabb kockázatot kell vállalnia azonos hozamért cserébe.)
A nyugdíjcélú megtakarítások szerkezete gyakran igen bonyolult, így a költségeik átláthatatlanok lehetnek az érdeklődő számára. Éppen ezért szükség volt egy egységesített mutatóra, amely könnyebben összehasonlíthatóvá teszi a versengő ajánlatok költségszerkezetét. Erre a célra jött létre az úgynevezett „teljes költségmutató”, rövidítve TKM.
Hirdetés
Hirdetés
Mit mutat a TKM?
A TKM (teljes költségmutató) egy százalékos érték, amely a biztosítók által kínált konstrukciók összes költségét hivatott egyetlen számban kimutatni. A TKM azt mutatja meg, hogy a megtakarítót mekkora éves hozamveszteség éri amiatt, hogy a befektetéseit az adott terméken keresztül valósítja meg. Például egy 3%-os TKM-érték évi 3%-os hozamveszteséget jelöl.
Milyen ajánlatok vannak a piacon jelenleg?
Az egyes szolgáltatók ajánlatai jelentősen eltérhetnek egymástól, ezért nagyon sok pénz múlhat a körültekintő kiválasztáson. Megnéztük, hogy a jelenlegi környezetben melyik biztosító milyen költségek mellett kínálja a nyugdíjcélú megtakarításokat.
Látható, hogy vannak ajánlatok 2% körüli átlagos teljes költségmutatóval, de léteznek olyanok is, amelyek megközelítik a 4%-ot. Egy másfél százalékpontnyi különbség pedig akár több milliós nagyságrendű differenciát is jelenthet a megtakarítás végén felvehető összegekben! Fontos, hogy a biztosítók között nem csak költségekben lehetnek különbségek, hanem az elért hozamok terén is. Éppen ezért választás előtt ezt a szempontot is érdemes alaposan megvizsgálni.
Hogyan kell kiszámítani a teljes költségmutatót?
A TKM-et a biztosítók (és 2020-tól kezdve az önkéntes nyugdíjpénztárak is) kötelesek kiszámítani és közzétenni. A TKM-et minden elérhető eszközalapra vagy portfólióra nézve külön-külön kell meghatározniuk. A számítás módját a Magyar Nemzeti Bank 2015-ben rendeleti úton szabályozta. Fontos, hogy a TKM csak egyetlen típuspéldát vesz alapul, tehát nincs minden élethelyzetre meghatározva.
Milyen élethelyzetet vesz figyelembe a TKM?
A szabad felhasználású megtakarítások TKM-értékeinek kiszámítása során egy 35 éves személyt kell ügyfélnek tekinteni. A nyugdíjcélú megtakarítások teljes költség-mutatója ettől eltérő módon kerül megadásra. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 35, 45, és 55 éves korú ügyfeleket, a biztosítók 45, 50 és 55 éves ügyfeleket vesznek alapul. Ha valaki ettől eltérő élethelyzetben köt egy megtakarítási szerződést, az ő számára a költségek akár jelentős mértékben eltérhetnek a TKM-ben kifejezettektől.
Mekkora havidíjat vesz alapul a TKM?
A havi rendszerességű megtakarítások esetében a havonta megtakarított összeget 25 000 forintnak kell tekinteni. Léteznek további egyszeri díjas megtakarítások is: ezek TKM-értékeinek kiszámításakor 4,5 millió forintos befizetést kell feltételezni. Aki ennél magasabb összegeket tesz félre, az ő esetében a valódi költségek valószínűleg kedvezőbbek lesznek a TKM-nél. Aki azonban alacsonyabb díjakat fizet, az ő számára a TKM-nél magasabb arányos költségek merülhetnek fel.
Mely költségeket tartalmazza a teljes költségmutató?
A TKM célja az, hogy bemutasson minden költséget, amely az adott megtakarításhoz kapcsolódik. Ezért az MNB rendelete szerint a TKM-nek tartalmaznia kell minden olyan költséget, amelyek az adott megtakarítás kapcsán közvetve vagy közvetlenül felmerülnek. Ideértve például a mögöttes befektetési alapok vagyonkezelési költségeit, a kötelezően figyelembe veendő kockázati díjrészeket, és a befektetési egységek vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket.
Mit nem tartalmaz a TKM?
A TKM nem tartalmazza azokat a költségeket, melyek az ügyfél előre nem látható döntései miatt merülnek fel. Ha tehát valaki gyakran megváltoztatja a portfóliója összetételét, emiatt sok tranzakciós költsége keletkezhet, de a TKM ezt természetesen nem tudja előre kimutatni. Továbbá a TKM számítása során nem kell figyelembe venni azokat az adó- és járulékkedvezményeket (illetve -terheket), melyek a megtakarításhoz kapcsolódnak.
Tartalmazza-e a TKM a bónuszokat?
A biztosítók gyakran alkalmaznak valamilyen „bónuszrendszert”, az ügyfelek hosszú távú megtartása céljából. Ennek lényege, hogy az elején elvont költségekből bizonyos futamidő (pl. 10-15 év) eltelte után a biztosító visszaad az ügyfél számára valamekkora részt. Létezik egy olyan tévhit, miszerint a TKM a bónuszokat nem veszi figyelembe, tehát a bónuszrendszer még javítja a TKM-ben kimutatott költségszintet. Az igazság ezzel szemben az, hogy a TKM-számítás figyelembe veszi ezeket a jóváírásokat is!
Milyen indexálást alkalmaz a TKM?
Az infláció ellensúlyozása érdekében bevett gyakorlat a rendszeres díjak „indexálása”. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél évről évre néhány százalékkal (pl. 3%-kal) magasabb összegeket tesz félre. Így a hosszú futamidő során is megmaradhat a havidíjak reálértéke, ami a megtakarítási cél elérését nagyban elősegíti. Az MNB-rendelet szerint a TKM-számítás során az indexálás mértékét alapvetően 0%-nak kell tekinteni. Az egyetlen kivétel az, ha a szerződés kötelező indexálást ír elő: ekkor természetesen a kötelező indexálással kell számolniuk a szolgáltatóknak.
Milyen hozamot vesz figyelembe a TKM?
A befektetéseken hozam keletkezik, melyeket szintén figyelembe kell venni a TKM meghatározása során. Az MNB előírása szerint olyan hozamot kell feltételezni, melynek mértéke „konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével”. Tehát a szolgáltatók nem dönthetik el, hogy milyen hozamot feltételeznek, hanem kötelező ezt az egységes számítást alkalmazniuk. Ez biztosítja azt, hogy a TKM-értékek ne térhessenek el egymástól a becsült várható hozamok különbözősége okán.
