infláció

Március 23-án az MNB közzétette, hogy az elkövetkező években milyen mértékű inflációra számít: az idei évben a várakozások szerint az éves átlagos áremelkedés nagysága 3,8-3,9% körül lesz. Ennél már jóval alacsonyabb THM - teljes hiteldíj mutató - mellett is fel lehet venni kiszámítható, hosszú kamatperiódusú, vagy fix kamatozású lakáshiteleket. A...

A hosszú távú megtakarítások esetében sarkalatos kérdés, hogy valaki milyen hozamot tud elérni a befektetéseivel. Ennek ellenére a magyarok nagy részt alacsony hozamú eszközökben tartják a megtakarításaikat, emiatt viszont jelentős összeget veszítenek az évtizedek során. Megnéztük, mit tehet az, aki a nyugdíjcélra félretett pénzét szeretné okosan befektetni. A megtakarítások világában...

A jelenlegi igen különleges piaci környezetben - alacsony hitelkamatok és relatív magas infláció - egyre több lakáshitel érhető el negatív reálkamattal, reálköltséggel. Vagyis az infláció mértéke meghaladja a hitel éves költségét. Mit jelent a negatív reálkamat a hiteleknél? Miért különleges ez a helyzet? A Bankmonitor szakértői ezekre a kérdésekre keresték...

A hosszú távú megtakarítások legnagyobb ellensége az infláció. Aki a saját nyugdíjára takarékoskodik, nem hagyhatja figyelmen kívül az értékkövetés jelentőségét. Most kiderül, hogyan lehet védekezni az infláció ellen, és hogy az indexálás mértéke miként befolyásolja a felhalmozott vagyon alakulását!  Miért fontos az indexálás? A nyugdíjcélú megtakarítások esetében az egyik legfontosabb...

Az MNB az elmúlt hónapokban két lépésben, összesen 0,3 százalékponttal csökkentette az alapkamatot. A módosítás szinte azonnal megjelent - mind a meglévő, mind az új folyósítású kölcsönök esetében - a változó kamatozású hitelek kondícióiban. Ugyanakkor a hosszú kamatperiódusú, fix kamatozású kölcsönök - jelenleg jellemzően ilyen konstrukciót igényelnek a lakásvásárlók -...

2020. júliusában 3,8% volt az infláció, vagyis az átlagos éves áremelkedés nagysága. Ezzel 0,9 százalékponttal emelkedett a mutató értéke júniushoz képest, ami még az elemzőket is meglepte. De mit is jelenthet ez számunkra azon kívül, hogy egy vásárlásnál többet kell fizetnünk a boltban. A legtöbb esetben közvetlen hatása nincsen hitelünkre,...

A KSH statisztikái szerint 2019 decemberéhez képest átlagosan 1,7%-kal nőttek a fogyasztói árak az első félévben, a nyugdíjasok azonban mindegyik lakossági csoportnál magasabb, átlagosan 2,4%-os áremelkedést érzékelhettek az év első 6 hónapjában. Az infláció meghatározásának módszere A KSH nem csak az összes háztartás által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások...

Az átlagos nyugdíj összege az átlagbérnek csupán 55%-át tette ki 2019-ben. Ha viszont az emberek fogyasztási szokásait vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy egy idős ember által vásárlásra kifizetett összeg csupán 6,5%-kal marad el a fiatalabbak költésétől. Érdemes még aktív korunkban tennünk azért, hogy az életszínvonalunk ne essen vissza jelentősen idősebb...

Jelenleg igen kedvező kondíciókkal lehet lakáshitelt igényelni, legalábbis ezt hallani mindenhonnan. De mitől válik olcsóvá egy kölcsön? Önmagában természetesen a kamat nagysága nem jelent semmit: össze kell hasonlítani a jelenleg elérhető hitelek kondícióit az elmúlt évek lakáskölcsöneinek kamataival, THM értékével. A jelenlegi kamatkörnyezet roppant kedvező hitelfelvételre, de mit is jelent...

7 éve nem látott mértékre, 4,7%-ra pörgött fel januárban a magyarországi infláció, miközben az egyedi és gyorsan változó tételeket kiszűrő maginfláció 4%-ra emelkedett. A gyorsuló pénzromlás és az elmúlt években csökkenő lakáshitel-kamatok eredőjeként ma már a futamidő végéig rögzített kamatú lakáshitelek között is van olyan, ami negatív reálkamattal vehető fel....

Az éves átlagos áremelkedés 3,4% volt 2019-ben. Sokan panaszkodtak, hogy ennél jóval nagyobb mértékben növekedtek kiadásaik a elmúlt évben. Utánajártunk, hogy miért érzékelünk eltérő mértékű áremelkedést? Ezek a különbségek bizony a pénzügyi döntéseinkre is hatással lehetnek.  Az infláció az éves átlagos drágulás mértékét mutatja meg, ettől azonban az egyes fogyasztók...

A 2019-es éves infláció 3,4% volt. Ha az MNB további várakozásait is bekalkuláljuk, akkor már lehet olyan inflációhoz kötött kamatozású kötvény, amely jobban teljesít a Magyar Állampapír Plusznál. Ebből a konstrukcióból 2019. november 4-e óta nem lehet vásárolni, mégis önmagában ez a tény rengeteg hasznos információval szolgálhat. A 2019-es éves...

A 2019. decemberi infláció 4% volt, a hitelkamatok viszont érdemben nem változtak. Így lakáshitelt – már több kamatperiódus esetén is – akár alacsonyabb kamattal igényelhetünk, mint a decemberi infláció volt. Emiatt egy 10 millió forint összegű, 10 éves kamatperiódusú hitel első éves kamatköltsége akár 63 ezer forinttal kevesebb lehet az...

Közzétette az MNB inflációs várakozásait, kiszámoltuk ezekkel az értékekkel az 5 éves Prémium Magyar Állampapír hozamát. Jó hírünk van, az inflációkövető papír várható hozama valamelyest emelkedik, de még mindig a szuperállampapír tűnik a legjobb választásnak. A Magyar Nemzeti Bank 2019 decemberi inflációs jelentésében közzétette a jegybank 2022-ig inflációs várakozásait. Az...

2019. júniusban 3,4% volt az éves infláció mértéke. Ez jóval kedvezőbb májusi 3,9%-nál, de a várt 3,5-3,6%-os áremelkedésnél is alacsonyabb. Mit jelenthet számunkra ez az érték? Az éves áremelkedés növekedési üteme az előző hónapban lelassult. Júniusban az előző év azonos időszakához képest 3,4% volt az átlagos áremelkedés nagysága. Ez fél...

Az utóbbi időben folyamatosan gyengült a forint, sőt a mai nappal átlépte a 327 forintos határt az euróval szemben. Megvizsgáltuk, milyen hatással lehet ránk a hazai fizetőeszköz „gyengélkedése”. Amellett, hogy megdrágíthatja külföldi nyaralásunk, egy tartós gyengülés az inflációt is növelheti, sőt a hitelkamatok megugrásához is vezethet. Rendszeresen hallani a hírekben...