Elképesztő számok jelennek meg arról, hogy mennyivel emelkedhetnek a havi rezsiszámlák idén ősztől. A cégeknek olyan költségugrást kellene kigazdálkodni, ami egyik hónapról a másikra megoldhatatlan feladat. Sok vállalkozásnak már az is óriási segítség lenne, ha néhány hónapos haladékot kaphatnának, amely idő alatt átgondolva tevékenységüket tartós, de legalább kezelhető megoldást találhatnának a helyzetre. Ehhez viszont pénz kell. Mutatjuk miként biztosítható ez!
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan nyerhető idő az átálláshoz?
Ebben a helyzetben jelenthet segítséget egy kedvező kondíciókkal rendelkező folyószámlahitel. Ráadásul még elérhető ehhez támogatott konstrukció is, a Széchenyi Kártya Program MAX folyószámlahitele, amely mellé közel nulla kamatozással energiakártya is igényelhető.
Az alábbiakban egy nagyon leegyszerűsített, ám mégis életszerű példán mutatjuk be, hogy konkrétan mire gondolunk.
Vegyünk alapul egy 100 millió forint árbevétellel rendelkező vállalkozást. Feltételezzük, hogy a cég 2021-es évében a működési költségek 60 millió forintra rúgtak, ebből elektromos áram vásárlására 20 millió forintot költöttek. Hosszú távú áramvásárlási szerződésük az idén járt le, a tavalyihoz képest háromszoros árra kaptak ajánlatot, amit el is fogadtak.
Ha az energia drágulásán kívül minden változatlan lenne a cégnél mélyen el kellene gondolkodni azon, hogy érdemes-e a vállalkozást tovább működtetni, hiszen az évi 20 millióról 60 millióra duzzadó áramszámla a 100 milliós bevételhez képest kezelhetetlen költségnövekedés. Abban az esetben azonban, ha a cég olyan terméket gyárt, ahol át lehet hárítani legalább egy részét a költségnövekedésnek – lehet árat emelni. Vannak továbbá elképzeléseik arról, hogy miként alakíthatnák át a termékmixet, elmozdulva a kevésbé energiaigényes termékek felé – lehet az energiaköltségen spórolni. Felmerülnek továbbá egyéb ötletek, amelyek révén a cég belátható időn belül képes alkalmazkodni a változáshoz, akkor is időre van szükség, amíg újratárgyalják a szerződéseket, átállítják a gépsorokat egyebek mellett.
Van mentőöv az átmenet finanszírozásához?
Itt jöhet a képbe egy jó kondíciókkal igénybe vehető folyószámlahitel, amelyből a megemelkedett áramszámlák fizethetők.
Feltételezzük, hogy az előbbi példában szereplő cég megfelel a Széchenyi Folyószámlahitel feltételeinek, és azt is, hogy éves árbevétele 20 százaléka erejéig bocsát a rendelkezésére hitelkeretet a bank. (A felső korlát általában 25 százalék, ez a feltételezés tehát viszonylag konzervatív, jó eséllyel elérhető.)
Ez azt jelenti, hogy a cég kap egy 20 millió forintos hitelkeretet, amihez hozzá lehet nyúlni a folyamatos finanszírozás biztosításához. Ez a példában szereplő cégnek elég lehet, hiszen a számlákat havonta kell fizetni, a már emelt évi 60 milliós energiaköltség 12 hónapra oszlik el, havi átlagban 5 millió (szemben a korábbi 1,67 millióval). A magasabb őszi, téli számlák többlete is belefér a hitelkeretbe.
Mennyibe kerül a Széchenyi Folyószámlahitel MAX?
A Széchenyi Folyószámlahitel MAX kamata rendkívül kedvező, évi fix 3,5 százalék. Ezen túlmenően évi 2 százalék kezelési költséggel kell számolni, összesen tehát a hitel költsége évi 5,5 százalék. A hitelhez kapcsolható továbbá energiakártya is, amelynek kamata még kedvezőbb, évi 1 százalék. Mivel a 2 százalékos kezelési költséget itt is fizetni kell, ennél az alkonstrukciónál a hitelköltség évi 3 százalék.
Nézzük mennyibe kerül a 20 millió forintos hitelkeret a példánkban szereplő vállalkozásnak. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Úgy számoltunk, hogy a hitelkeret 30 százalékát az energiakártyára kapja a vállalkozás, és azt feltételeztük, hogy a cég átlagosan 80 százalékban használja ki a hitelkeretet.
Ilyen feltételek mellett összesen évi 760 ezer forint annak költsége, hogy a vállalkozás méretéhez képest jelentős plusz likviditáshoz jut a Széchenyi Folyószámlahitel MAX és a Széchenyi Energiakártya MAX igénybevételével. Ez elenyésző összeg ahhoz képest, hogy a havi átlagban 1,67 millió forintról 5 millióra ugró számlák finanszírozása egy ilyen méretű cégnek vélhetően megugorhatatlan akadály lenne egyik pillanatról a másikra. Ráadásul a költségnövekedés akár több hónapon át biztosítható a keretből – van tehát bőven idő az átállásra.
Ha van már folyószámlahiteled, cseréld le Széchenyi MAX-ra!
Kiszámoltuk azt is, hogy ugyanilyen feltételekkel mennyibe kerülne egy piaci, nem támogatott folyószámlahitelből finanszírozni a megugró költségeket – ez szerepel a fentebbi tábla utolsó sorában. Tettük ezt azért, mert azt tapasztaljuk, hogy azok a cégek, amelyek rendelkeznek folyószámlahitellel sokszor nem figyelnek banki költségeikre a mindennapokban, ami általában is, de a mostani piaci helyzetben különösen kockázatos.
A piaci hitelek kamata ugyanis a céges kölcsönöknél jellemzően változó, az ügyleti kamat mértéke a leggyakrabban az 1 havi Buborhoz kötött, amely értéke az év eleji 4,04 százalékról október elejére már 13,24 százalékra emelkedett. Akinek tehát ilyen hitele van, amelynek kamata például 1 havi Bubor plusz 4 százalék, annak az ügyleti kamata idén már több mint duplájára emelkedett. Úgy, hogy talán észre sem vette, hiszen sokan nem ellenőrzik havonta a banki költségeket.
Az ilyen helyzetben lévő cégek számára a jó hír az, hogy a Széchenyi Folyószámlahitel MAX hitelkiváltásra is felhasználható, magyarán a meglévő folyószámlahitelt le lehet erre a konstrukcióra cserélni. Az ennél is jobb hír pedig, hogy a Széchenyi Folyószámlahitel MAX futamideje 3 év is lehet – ennyi ideig számolhatnak a cégek ennek az alacsony forrású hitelnek a kedvező költségeivel.
Nem minden helyzetben indokolt hitelhez nyúlni!
A fentebb vázolt megoldást a Bankmonitor kifejezetten azon cégek esetében tartják működőképes megoldásnak, ahol van vagy készül stratégia az emelt energiaköltségek kigazdálkodására. Ahogy arra az írás elején is utaltunk, a jelenlegi körülmények között nincs arra vonatkozóan semmilyen előrejelzés, hogy lehet-e, és ha igen mikortól lehet számítani arra, hogy az energiaköltségek mérséklődnek.
A folyószámlahitel átmeneti likviditási problémák kezelésében jelenthet segítséget, de ha egyértelműen látszik, hogy viszonylag rövid (néhány hónapos időszakon belül) a cég új körülményekhez való alkalmazkodására nincs megalapozott terv, nem ez az az eszköz, amihez érdemes nyúlni.
