Pénteken banki forrásból mindenki megtudhatta, hogy 2019 januárjától várhatóan megváltozik a szabályozás a lakáshiteleknél. A jövőben, aki gyorsabban változó kamatozású hitelt vesz fel, annak kisebb törlesztőt enged meg a szabályozás jövedelem arányában, mint aki 5 éven túl rögzíti a hitelének a kamatát. A Bankmonitor számításaiból kiderül, hogy mit jelent mindez egy átlagos hitelfelvevő számára. Érdemes végigmenni a számokon!
Használd hitelkalkulátorunk az igényeidhez legjobban illő ajánlat megtalálásához!
Az elmúlt hónapokban szárnyra kelt egy pletyka a piacon, amiből arra lehetett következtetni, hogy a jegybank hozzá fog nyúlni a lakáshitelezés szabályozásához, azon belül is a jövedelemarányos törlesztőrészlethez (JTM).
Most úgy szól a szabályozás, hogy a lakáshiteleknél 400 ezer forintos jövedelem alatt a törlesztő maximum a jövedelem 50%-a lehet, míg 400 ezer forint felett a törlesztő legmagasabb értéke a jövedelem 60%-a lehet (ennél szigorúbbak a gyakorlatban a bankok, jellemzően 35-40%-ot követelnek meg).
Pénteken egy bank sajtóeseményén már a pletykáknál tovább mentek, az értesüléseik szerint 2019 januárjától változik meg a rendszer. Az 5 éves és az alatti kamatperiódust választó ügyfeleknél szigorodna a szabályozás, az 50% helyett a törlesztő a jövedelem 25-35%-a lehet.
Konkrétumokat nem árultak el a sajtóeseményen, és hivatalos bejelentés sem érkezett még a jegybank részéről, azonban a felmerült változtatási irány alapján készítettünk némi számítást. Az irány ez alapján nyilvánvaló, a jegybank célja – ha valóban megvalósul a módosítás -, hogy az embereket a kiszámíthatóbb hosszú kamatperiódusú lakáshitelek irányába terelje.
Azt feltételeztük, hogy az 50%-os limitet a jegybank az 1-3 éves kamatperiódusnál lentebb viszi 25%-ra (éven belül változókra is ez lesz érvényben), míg az 5 éves kamatperiódusnál 35%-ot határoz meg. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a jelenlegi helyzethez képest a felvehető maximális hitelösszeg – az alacsonyabb megengedett törlesztő miatt – csökken, ha ugyanannál a kamatperiódusnál maradunk.
Magyarul, ha valaki jövő év elején, a változtatás után úgy döntene, hogy lakáshitelt venne fel, akkor 300 ezer forintos jövedelem és 1 éves kamatperiódus (kamatfixálás) mellett a 28 millió forintos maximális hitelösszeg helyett 14 milliót kaphatna.
De, nagyon fontos, hogy senki sem lesz beszorítva ebbe a keretbe, nyugodtan választhat magának más kamatrögzítésű hitelt is. A megérzésünk szerint ezt is fogják tenni az emberek. A következő táblázatba összesűrítettük a lényeget. Eszerint, ha valaki most egyéves kamatrögzítést választana, akkor a példában 28 millió forintot vehetne fel. Az új rendszerben ennek a feléből gazdálkodhatna, azonban ha vált és 10 éves kamatrögzítést választ, akkor 24 millió lehet az övé.
Végső soron mi történik? A 28 millió helyett 24 millió forinthoz juthat hozzá a példában szereplő érdeklődő. Két jó hír is van, ez sokkal több, mint a 14 millió, és ami ennél is fontosabb, hogy a várt kamatemelkedés nem fog rá hatni, hiszen a törlesztője nem fog egyévente változni, hanem csak a 10. év után. Az első ránézésre erős hatás utánaszámolva nem is lesz olyan markáns.
Végül, hadd jegyezzük meg, hogy nem tudhatjuk a végső szabályozásba mi fog pontosan bekerülni, ezért egyelőre a számításaink is csak feltételezések. Azt megígérhetjük, hogy amint a jegybank részéről is megtörténik a hivatalos bejelentés, akkor egy újabb elemzéssel jelentkezünk.
Lakásvásárláshoz hitelre van szükséged? Nézd meg a lakáshitel kalkulátorunkkal, hogy melyek a legjobb ajánlatok!
