Hírdetés

Ne hagyd, hogy a következő tőzsdepánik lenullázza a befektetésed!

Bankmonitor
szerző: Bankmonitor

Már majdnem 9 éve, hogy egyöntetűen felfelé tartanak a tőzsdék, ugyanakkor az elemzők közül egyre többen konghatják a vészharangot és számítanak visszaesésre. A történelem tanulsága alapján tartós piaci visszaesésekből jóval kevesebb volt, és rövidebb ideig is tartottak, mint az emelkedések, azonban a hatásuk így is rendkívül erőteljes volt. Éppen ezért nem árt résen lenni a következő időszakban és jól átgondolni, hogy a saját befektetésünkkel mit kezdhetnénk, ha megérkezik a pusztító vihar.

Akármennyire is meglepő, a tőzsdék természetéhez nem csak az emelkedések tartoznak hozzá, amit az elmúlt években átélhettünk, hanem a komolyabb esések is benne vannak pakliban. Szakszóval kifejezve a részvénypiacok ciklikusan működnek, vagyis a bika- és medvepiacok váltják egymást, ami pedig bonyolítja a helyzetet, hogy ezek kezdetét és végét senki nem tudja megjósolni. Gyakorlatilag csak az intő jelekre lehet figyelni.

Érdemes szemügyre venni, hogy a múltban hogyan váltották egymást az egyes időszakok. Ehhez mi a legérettebb, vagyis az amerikai részvénypiac (S&P 500 tőzsdeindex) példáját vettük górcső alá, méghozzá az elmúlt bő 100 év alapján.

Az ábra azt szemlélteti, hogy egy piaci emelkedés és lejmenet hány évig tartott, illetve mekkora lehetett a teljes időszak alatt, valamint az éves átlagban elérhető hozam. Jól látszik, hogy azok az időszakok jóval tovább tartottak, amikor jó passzban volt a piac, mint amikor padlóra került. Például amennyiben a ’90-es évek elején szálltunk volna be az S&P 500-ba akkor a közel 13 évig tartó bikapiacon összesen 768%-os hozamot zsebelhettünk volna be (ez évi 20%-ot jelent). Természetesen ilyen tökéletes időzítésre senki nem volt képes, hiszen csak a múltba visszatekintve lehet pontosan látni, hogy mikor lett volna érdemes be- illetve kiszállni.

A visszaesések szempontjából azonban kicsit megtévesztő az ábrázolás, hiszen úgy tűnik, hogy a veszteségek szinte jelentéktelenek a nyereségekhez képest. Azonban ez nincs így, vegyük például a legutóbbi válság 2007-2009 elejéig tartó időszakát, amikor is 50%-kal került lejjebb a piac, ami sok befektetőt vágott padlóra.

Most éppen az egyik legnagyobb bikapiacban vagyunk benne, már közel 9 éve tart a piaci emelkedés, ami alatt összesen 310%-os hozamot lehetett elérni, vagyis évi 18%-ot (az ábrán csak 2016 végéig követhetők az események). Sok elemző már azt hangoztatja, hogy lehetséges, hogy elértünk a mostani bikapiac csúcsára, azt se felejtsük, hogy a tőzsdék sorra döntögették a mindenkori csúcsaikat a közelmúltban.

Legutóbb éppen a Nobel-díjas közgazdász, Robert Shiller fejtegette, hogy a történelem tanulságai alapján közel lehet a visszaesés, hiszen túlárazottnak tűnik a piac. Azt azonban senki sem tudja, hogy mikor jön el az a pillanat, mikor a befektetők tömegesen kezdenek visszavonulót fújni. Egyes vélemények szerint annyiszor kiáltottak már farkas, vagyis részvénypiaci összeomlást, hogy azt maguk a befektetők sem akarják elhinni.

Befektetési alap keresőnkkel utánanézhetsz a legjobb hozamoknak!

Hírdetés

Hírdetés

Tervezzünk a legrosszabb eshetőségre is

Bárhogy is legyen, befektetőként jól tesszük, ha számolunk a kedvezőtlenebb forgatókönyvekkel. Figyelembe kell venni, hogy a veszteségek is a befektetéshez tartoznak, ami éppúgy érint minket, ha éppen befektetési alapunk (például abszolút hozamú alap, vegyes alap, vagy részvényalap), vagy ha részvényünk van. Néhány egyszerű tipp azonban adódik, ami segíthet abban, hogyan tudunk a legrosszabbra is felkészülni.

Először is az a legfontosabb, hogy rendezzük a sorainkat. Arról mindig gondoskodjunk, hogy egy esetleges veszteség ne küldjön minket padlóra, legyen vésztartalékunk akkor is, ha rossz időpontban kell lezárnunk a befektetésünk. És nagyon fontos, hogy legyen konkrét tervünk arra az esetre, ha beüt a krach, ne érjen meglepetésként minket. Mit cselekszünk, eladunk, vagy tovább tartjuk a pozíciót? Ez mind függhet a saját törekvéseinktől és befektetési céljainktól.

Amennyiben lehet, már ne szálljunk több kockázatos befektetésbe, amitől álmatlan éjszakáink lehetnek. Lehet, hogy eddig jól kerestünk a befektetésünkön, de nem biztos, hogy most is megéri egy túlárazott piacon beszállni. Pláne nem érdemes a múltbeli teljesítmények láttán elcsábulni, hiszen abból nem lehet a jövőre következtetni.

Célszerű azt is áttekinteni, hogy miként is néz ki a portfóliónk, és adott esetben átalakítani azt. Ha túl nagy a kitettség a részvények felé, érdemes visszavenni a kockázatból, ez érvényes arra az esetre is, ha befektetési alapjaink vannak. Az abszolút hozamú alapok azonban még mindig szóba jöhetnek, hiszen pont az a működésük alapja, hogy a piaci viszonyoktól függetlenül igyekeznek a legjobb befektetéseket megtalálni.

Ugyanakkor azzal sem teszünk jót, ha a befektetések között ugrálunk. Egy friss tanulmány szerint azok a befektetők, akik gyakran változtatták a portfóliójuk összetételét, összességében alacsonyabb hozamra voltak képesek. A „vedd és tartsd meg” stratégia is hosszú távon működik leginkább, és ebbe beletartozhatnak gyengébb időszakok is, így ezt is a befektetési célunkkal érdemes összeegyeztetni.

Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés
Hírdetés