loading

Otthon a párnában tartod a megtakarításod? Ennyi pénzt buksz rajta!

Süle-Szigeti Bulcsú
szerző: Süle-Szigeti Bulcsú

Te is otthon a párnában tartod a megtakarításodat? Befektetési szempontból nagyon rosszul járhatsz ezzel! Most megnéztük, mennyi pénzt buknak azok, akik soha nem fektetnek be. Olvasd el, és egyből elmegy a kedved a készpénztől!

A Bankmonitor.hu ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. Tájékoztatáson túl konkrét támogatást is nyújtunk a kiválasztott banki termék szerződésének megkötésében. Jelen írásunkhoz hasznos kiegészítést adhat számodra a nyugdíj kalkulátorunk.

A koronavírus kitörésekor, 2020. márciusban Magyarországon 8 munkanap alatt annyi készpénzt vettünk fel, amennyit békeidőben 7 hónap alatt szoktunk! Azóta ugyan mérséklődött a lakosságnál lévő készpénzállomány, de még mindig rengeteg megtakarítást tartunk otthon a párnában. Ennek több komoly hátránya is van: a biztonsági szempontokon kívül az inflációról sem szabad megfeledkezni, és természetesen le kell mondani mindennemű hozamról. Most bemutatjuk, mennyi pénzt buknak azok, akik minden pénzüket „befektetetlenül” tartják.

Mennyit veszítünk a pénzünkből az infláció miatt?

Az utóbbi években egyre inkább felerősödött a befektetők inflációtól való félelme. Ennek van is alapja, hiszen Magyarországon 8 éves csúcsokat ostromolnak a friss havi inflációs adatok! Meglepőnek tűnhet, de az utóbbi 60 évben még ennél is durvább volt a helyzet: megnéztük, mikor milyen ütemben nőttek az árak a KSH információi szerint.

A hivatalos éves infláció értékei Magyarországon (1960-2020.) Bankmonitor

Az első ábrán látható, hogy a legmagasabb értékeket a ’80-as és ’90-es években lehetett tapasztalni: gyakori volt a 20% feletti éves infláció is. A későbbi évtizedekben már mérséklődött a helyzet, sőt néhány éve még defláció (azaz negatív érték) is előfordult. A hivatalosan mért áremelkedés 1960 és 2020. között nagyjából évi 7%-ra tehető, amennyiben a mértani átlagolás szabályait alkalmazzuk.

Ugyan néhány százaléknyi árnövekedés nem érződik drasztikusnak, de sok kicsi sokra megy! Ilyen hosszú időtávon a be nem fektetett pénz elveszítheti az értéke túlnyomó részét. Ha minden évben csak a hivatalos inflációval csökkentjük az összegeket, akkor 100 000 forintból alig 1 600 forint marad a 60. év végére! Ezt a veszteséget az okozza, hogy időközben folyamatosan emelkedtek a fogyasztói árak, tehát azonos pénzösszegért már csak kevesebbet lehet vásárolni. A pénzromlás folyamatát a második ábra szemlélteti számszerűen.

Hogyan változott a pénz értéke 1960. és 2020. között? (Bankmonitor)

Talán senkinek nem okoz meglepetést, hogy 2010. és 2020. között a pénz már számottevően romlott: elveszítette az értékének kb. 20%-át. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy akinek 10 évvel ezelőtt volt 2 000 forintja, és mostanáig a párnában tartotta, ő ma már csak annyit tud vásárolni belőle, amennyit 10 éve még 1 600 forintért tudott volna. Korábban pedig még sokkal erősebb pénzromlást is érzékelhettünk: 1990-től 2000-ig a pénz a 84%-át elvesztette! Ez is jól mutatja, hogy milyen sokat bukhatnak mindazok, akik egyáltalán nem fektetnek be.

És mi a helyzet az elmaradt hozamokkal?!

A befektetők egyik legjobb barátja a kamatos kamat: a megnyert hozamokat újra befektetve később még több hozamot érhetünk el. Hosszú távon ennek óriási ereje van, de a készpénzben megtakarítók ezt sem tudják kihasználni! A harmadik ábra megmutatja, mennyi pénzt nyerhetnek azok, akik szakítanak a bankbetéttel és a párnacihával.

Hogyan változik egy hosszú távú megtakarítás egyenlegének összetétele? (Bankmonitor)

Látható, hogy egy hosszú távú megtakarítás (például nyugdíj-előtakarékosság) egyenlegének egyre nagyobb részét teszik ki a hozamok az évek előrehaladtával. Például egy 35 éven keresztül folytatott megtakarítás lejárati összegéből több mint 50%-ot képviselhetnek a hozamok, különösen akkor, ha ebbe az esetleges állami támogatásokat is beleszámítjuk. Konkrét összegekkel leírva: aki egyáltalán nem fektet be, hanem mindössze az inflációval növeli a saját éves befizetéseit, ő kb. 10 millió forintot tud összegyűjteni a megadott paraméterekkel. Aki azonban még ezen felül elér 6%-os nominális hozamot, és kihasználja az elérhető 20%-os állami támogatást is, neki már 22 millió forintja gyűlhet össze a futamidő végére! A legsúlyosabb hiba tehát az, ha valaki nem fekteti be a pénzét, mert így az infláció és az elveszett hozamok okán hatalmas összegeket fog elveszíteni.

Összefoglalás

Magyarországon sajnos rendkívül népszerű a készpénz, nagyon sokan tartják a párnában minden megtakarításukat. Az infláció miatt ők egyből elbuknak évi néhány százalékot, ami az évek-évtizedek során drasztikus veszteséget tud okozni. További probléma, hogy így elesnek a piacon elérhető hozamoktól is, azaz ismét hátrányba kerülnek a bölcsebb befektetőkhöz képest. A készpénz és a nem kamatozó bankbetétek ideje lejárt: mostanra a tudatos befektetők elmozdultak a jobb hozamokkal kecsegtető befektetések irányába. Másképpen nem lehet kivédeni az inflációt, ezért mindenképpen érdemes búcsút inteni a készpénznek, és megtalálni az adott élethelyzethez leginkább passzoló megoldást!

A legmegfelelőbb megtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.

Nyugdíj-megtakarítás kalkulátor
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
A pontosabb kalkuláció érdekében kérjük válaszolj a következő kérdésre:

0 Ft

ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mésZ
A részletes eredményeidet
email-ben küldjük el
  • Megtudhatod számodra melyik a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ.
  • Megtudhatod mennyi állami támogatást kaphatsz és tájékoztatunk a felmerülő költségekről.
Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.