Nagyon sokan halogatják a nyugdíj-előtakarékosság elindítását, ám 50 éves kor könyékén már nagyon nehézzé válik a helyzet, de még ilyenkor is lehet megoldást találni. Megnéztük, hogyan tudnák megoldani az 50 felettiek, hogy érdemi bevételkiegészítést biztosíthassanak önmaguknak idős korukra.
A Bankmonitorhoz beérkező kalkulációk alapján elmondható, hogy a többség 40 éves kor felett kezd el érdeklődni a nyugdíjcélú megtakarítások iránt. Köztük is sokan vannak, akiknek még ennél is később, 50 év felett jut eszükbe, hogy elkezdjenek félretenni. Ez alapvetően nem szerencsés, hiszen minél előbb kezdjük a megtakarítást, annál könnyebb megvalósítani ugyanazt a célt.
Mire való egy nyugdíjcélú megtakarítás?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugdíjba vonulás után a jövedelem erős csökkenése várható. Az állami nyugdíj sok esetben a felét sem éri el a korábban megszokott, aktív kori jövedelemnek. Akik nem szeretnének emiatt drasztikus életszínvonal-csökkenést elszenvedni, nekik a nyugdíj-előtakarékosság jelentheti a megoldást. Ezek a szerződések arra szolgálnak, hogy még aktív korunkban rendszeresen félretegyünk pénzt egy számlára, ezek az összegek pedig befektetésre kerülnek. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénz felvehető, így stabil bevételkiegészítést biztosíthat az állami nyugdíjon felül.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyi pénzt lehet összegyűjteni ilyen módon?
Egy megtakarítás lejárati összege három dologtól függ: mikor kezdjük, mennyit teszünk félre és milyen hozamot tudunk elérni? Az évtizedek során a kamatos kamat hatásának köszönhetően akár 10 millió forintos nagyságrendű összegeket is fel lehet halmozni, de ehhez vagy hosszú futamidőre, vagy magas havi megtakarításra van szükség. Akik 25 éves korban kezdik a megtakarítást, ők akár havi 18 000 forintból is felépíthetnek egy 20 millió forintos tőkét! 35 éves korban kezdve ugyanehhez már havi 29 000 forintos megtakarítás szükséges. Akik pedig 45 éves korig halogatják a döntést, ők már csak 52 000 forintos havi befizetéssel érhetnek célba. 55 éves korban kezdve pedig az átlagember számára már szinte lehetetlen a küldetés: az ő esetükben havi 133 000 forint megtakarításra lenne szükséges.
Mit tehetnek az 50 évesek saját érdekükben?
Aki nem nulláról kezdi a megtakarítást, hanem egy egyszeri nagyobb befizetéssel indítja azt, az eleve jobb helyzetbe kerül. Így a kamatos kamat hatása az elejétől kezdve erősebb lehet, és alacsonyabb havi összegek befizetése is elegendő a cél eléréséhez. A 65 éves kor felett még várható élettartam alapján azt lehet mondani, hogy kb. 20 millió forintos tőkével már jelentős, akár 100 000 forintos havi nyugdíjkiegészítés is elérhető. Az alábbi ábra megmutatja, hogyan számolhatnak, akik különböző összegű egyszeri befizetéssel kezdik a nyugdíjcélú megtakarítást.
Aki 1 millió forintot tud most rászánni arra, hogy megalapozza a saját időskori megélhetését, neki 50 és 65 éves kora között havi 83 000 forintos megtakarítási vállalásra lesz szüksége. Aki már 3 millió forint induló tőkét tud elkülöníteni, ő havi 69 000 forintból is megvalósíthatja a kitűzött célt. Még könnyebb a dolguk azoknak, akik 5 millió forintos egyösszegű befizetéssel startolnak: esetükben már havi 55 000 forint is elegendőnek bizonyulhat a hátralévő időszakban. A legkedvezőbb eset az, ha a megtakarító a kívánt összeg felét, 10 millió forintot azonnal rá tud szánni erre a célra: ilyenkor alig 20 000 forint havi megtakarítással célba lehet érni!
Mennyit számít hosszú távon a kamatos kamat?
A havi megtakarítási összegek csökkenése jelentős részben a kamatos kamatnak köszönhető. Minél nagyobb első befizetéssel indul a befektetés, annál nagyobb részt tesznek majd ki a hozamok a várható lejárati összegből. Például 1 millió forintos induló befizetés esetén a lejárati összeg 21%-át, 4,1 millió forintot jelentenének a hozamok és az állami támogatás. 10 millió forintos kezdés esetén ugyanez már 6,4 millió forintot jelentene, azaz a lejárati összeg 32%-át! A pontos értékeket az alábbi táblázat szemlélteti.
Milyen megtakarítások közül lehet választani?
Jelenleg Magyarországon három kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítás létezik: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. Mindegyik konstrukció másmilyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik, ezért érdemes közülük okosan választani, az adott élethelyzetnek megfelelően. Közös tulajdonságuk, hogy mindegyiknél elérhető a 20%-os állami támogatás. A támogatás valójában SZJA-visszatérítés, így erre csak azok jogosultak, akik fizetnek személyi jövedelemadót.
Most kell cselekedni!
A legjobb idő a nyugdíjmegtakarítás elindítására egyértelműen az életpálya korai szakasza. A korán ébredők sokkal alacsonyabb havi összegekből is biztosíthatják a saját időskori megélhetésüket. Akik 50 éves korukig halogatják a döntést, ők már csak úgy könnyíthetik meg a saját dolgukat, ha nem nulláról szeretnék összegyűjteni a teljes megcélzott összeget. Az elérhető állami támogatásnak köszönhetően még némi segítséget is kapnak a megtakarítók, de nagyon sok múlik a befektetési eredményeken is.
Számold ki a kalkulátorral, hogy neked mennyi pénzed gyűlne össze idős korodra!
