Te tudod, mennyi lesz az állami nyugdíjad? És hogy hogyan tudnád feltornászni? Sokakat foglalkoztat a téma, de kérdés, hogy van-e megoldás. Most ennek jártunk utána!
Ki ne akarná, hogy egy ledolgozott élet után idős korában anyagi jólétben élhessen? Ezzel szemben sajnos az a tapasztalat, hogy csak keveseknek lesz jó állami nyugdíjuk. De akkor mit tehetnek azok, akik idősként majd szeretnének tisztességes jövedelmet kapni? Most összegyűjtöttünk néhány tippet, amelyek segíthetnek a leendő állami nyugdíj feltornászásában.
1. Akkor járhatsz jól, ha sok járulékot fizettél be!
Az állami nyugdíj megállapításának szempontjából a két legfontosabb tényező, hogy az adott igénylő mekkora átlagos jövedelemmel rendelkezett élete során, és hogy milyen hosszú szolgálati időt tud felmutatni. Alapvetően azok számíthatnak jó nyugdíjra, akik sokáig dolgoztak, és ezalatt sok járulékot fizettek be a nyugdíjkasszába. Mindazok, akik kevés időt töltöttek munkával, illetve alacsony bért kerestek, ők sajnos csak alacsony állami nyugdíjakra lesznek jogosultak.
Az Államkincstár 2019-es statisztikái szerint a magyar nyugdíjasok átlagosan 35 évnyi szolgálati idővel rendelkeztek, ennek következtében pedig havonta kb. 142 000 forintos nyugdíjban részesültek. Ez is jól mutatja, hogy idős korunkban nem feltétlenül számíthatunk majd arra, hogy egy ledolgozott élet után az állam tisztes megélhetést biztosít nekünk. Ráadásul hazánkban elterjedt stratégiának mondható, hogy az aktív éveikben járók igyekeznek minimalizálni a befizetendő adók és járulékok mértékét. Nagy mértékben elősegítik ezt a jelenleg elérhető, igen kedvező adózási formák (például a KATA). Fontos tudni azonban, hogy az aktív években élvezhető „kényelem” árát majd idős korban kell megfizetni!
Hirdetés
Hirdetés
2. Legyél tisztában a nyugdíjszámítás részleteivel!
Sajnos rengeteg tévhit kering a nyugdíjak kiszámításával kapcsolatosan. Például sokan vélik úgy, hogy az utolsó 5 évnyi jövedelmük alapján határozzák meg az induló nyugdíjukat. Ha valaki nagyon nincs tisztában a metódus alapjaival, ő emiatt jelentős pénzektől eshet el idős korában, ezért kiemelten fontos a precíz tájékozódás. Az egyik legsúlyosabb hiba megfeledkezni a valorizációs szorzók jelentőségéről: aki szerencsés évben vonul vissza, ő jóval több nyugdíjat kaphat, mint azonos életpályával rendelkező, de máskor nyugdíjba vonuló kortársai. A veszteség elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy már aktív éveinkben is figyelemmel kísérjük az ezt meghatározó gazdasági folyamatok alakulását.
Hasonlóan fontos a megszerzett szolgálati idő hosszúsága: akár egyetlen hónapon is múlhat, hogy valaki mekkora nyugdíjszorzóval rendelkezik majd a számítás során! Az igazolt szolgálati időnek ugyanis csak az egész években mérhető részét veszik figyelembe, tehát az induló nyugdíjunk szempontjából 38 év és 11 hónapnyi jogviszony ugyanannyinak minősül, mintha csak 38 évet tudnánk felmutatni. Ilyen élethelyzetben érdemes megszerezni plusz egy hónapnyi szolgálati időt, hiszen ezáltal a magasabb nyugdíjszorzós kategóriába kerülhetünk.
3. Mindenképpen legyen saját megtakarításod!
Nem titok, hogy a jelenlegi folyó finanszírozású állami nyugdíjrendszer egyre kevésbé fenntartható. Demográfiai szempontból az egész fejlett világ (így Magyarország is) ugyanazokkal a problémákkal küzd. Az alacsony születési ráta következtében borítékolhatjuk, hogy a következő évtizedekben egyre kevesebb adófizetőnek kell majd kitermelnie a megígért nyugdíjakat. Mindeközben a lakosság élettartama egyre növekszik, ami folyamatosan súlyosbodó terhet jelent a rendszer kiadási oldalán.
Ha a helyzet nem javul, akkor számítanunk kell a nyugdíjkorhatár drasztikus emelkedésére, vagy akár a nyugdíjak csökkenésére is! Az elöregedő társadalomban csak úgy tudjuk bebiztosítani a saját időskori anyagi helyzetünket, ha rendelkezünk egy privát nyugdíjcélú megtakarítással. Ezáltal az állami nyugdíjon felül más jövedelemforrásra is támaszkodhatunk, és nem leszünk kiszolgáltatva a tőlünk független folyamatoknak. Aki szeretne felelősségteljesen felkészülni idős éveire, neki most az az első számú feladata, hogy mielőbb elindítson egy nyugdíjcélú megtakarítást!
4. Szerezd meg az állami támogatást (SZJA-visszatérítést)!
Számos módon lehet takarékoskodni idős korunkra, de ezek közül is érdemes kiemelni a 3 államilag támogatott konstrukciót: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. A nyugdíjproblémát az állam is felismerte, ezért évi 20%-os mértékű adóvisszatérítéssel támogatja mindazokat a megtakarítókat, akik a fenti konstrukciók valamelyikével rendelkeznek. A támogatás az új befizetésekre vonatkozik, és nem haladhatja meg az évi 100-150 000 forintot. Továbbá csak azok jogosultak rá, akik fizetnek személyi jövedelemadót, tehát például a katás egyéni vállalkozók számára alapesetben nem elérhető ez a lehetőség.
A támogatásért cserébe a megtakarítóknak be kell vállalniuk némi kötöttséget: aki idő előtt pénzt akar kivenni ezekről a számlákról, ő súlyos adófizetési kötelezettségekkel szembesülhet. Gyakran a kapott állami támogatást (és még büntetőkamatokat) is vissza kell fizetni. De mindazok, akik teljesítik az időbeli kikötéseket, ők nyugdíjas éveikben majd adómentesen felvehetik a befizetett tőkéjüket, a kapott adójóváírásokat és az elért hozamokat is. Megéri tehát kivárni a megfelelő alkalmat a megtakarításunk felhasználásával, mert ezzel több millió forintos nyereségre tehetünk szert egy másik, államilag nem támogatott megtakarításhoz képest.
5. Használd ki a legjobb befektetések hozampotenciálját!
A hosszú távú befektetések várható hozamát leginkább a portfólió összetételének kialakításával lehet befolyásolni. A sok évtizedes tapasztalat szerint az összes eszközosztály közül a részvények képesek a legerősebb teljesítményre, míg a kötvények alig tudnak infláció feletti reálhozamot termelni a megtakarítók számára. Éppen ezért az igazán hosszú távra szóló megtakarítások esetében érdemes megfontolni, hogy a portfóliónkban jelentős súlyt adjunk a részvényeknek. Természetesen racionális döntés, ha az idő múlásával fokozatosan növeljük a kötvények arányát, így csökkentjük a portfólió kockázatát.
Sajnos a magyar befektetők körében megfigyelhető egy túlzott kockázatkerülés, holott az életkori megoszlásuk ezt egyáltalán nem indokolná. A nyugdíjcélú megtakarítások közül az önkéntes nyugdíjpénztári befektetésekről áll rendelkezésre a legszéleskörűbb statisztika. Az MNB 2020-as adatai alapján a pénztártagok összesített vagyonának kb. 70-75%-a állampapírokban és bankbetétekben van elhelyezve! Ez azt is jelenti, hogy az utóbbi 10-15 évben nagyon sok hozamot vesztettek el (nem nyertek meg) ezek a megtakarítók. A legfőbb feladatunk az lenne, hogy a saját tényleges kockázattűrő képességünknek megfelelő portfóliót alkalmazzunk, így elkerülhetnénk a fölösleges veszteségeket.
6. Élj az eseti befizetések lehetőségével!
Mindhárom fentebb tárgyalt nyugdíjcélú megtakarítás esetében van arra lehetőség, hogy a befektető alkalmi jelleggel plusz befizetéseket eszközöljön a rendszeres havi befizetésein felül. A szerződéskötés során ez a kérdés gyakran felmerül, hiszen bárkinek adódhat olyan élethelyzete, amikor képes egy-egy nagyobb összeget is hozzátenni a megtakarításához. Fontos, hogy az évek múlásával se feledkezzünk meg erről, és alkalomadtán használjuk ki a lehetőséget! A lejárati összeget jelentősen elmozdíthatja pozitív irányba, ha bizonyos időközönként beérkezik egy nagyobb összeg, különösen akkor, ha ez még a futamidő elején történik.
A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújtanak a Bankmonitor szakértői. Számold ki a kalkulátorral, hogy mennyi pénzed gyűlne össze idős korodra!
