Vajon mennyi megtakarítás és hitelállomány jut egy háztartásra Magyarországon? És hogyan kell értelmezni az átlagértékeket? A Bankmonitor most ezt mutatja be.
A Magyar Nemzeti Bank jóvoltából már elérhetők a háztartások pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit összesítő, 2023. utolsó negyedévére vonatkozó adatsorok. Most megnéztük, mennyi megtakarítási- és hitelállomány jut egy magyar háztartásra.
Mit tekinthetünk pénzügyi megtakarításnak?
A magyar lakossági megtakarítók számos különböző helyre fektethetik be a félretett pénzüket, legyen szó akár bankbetétekről, államkötvényekről, befektetési alapokról, tőzsdei részvényekről vagy életbiztosításokról és nyugdíjpénztárakról. Természetesen a készpénzben tartott megtakarítás is a meglévő pénzügyi megtakarítások közé sorolandó, de például az ingatlanbefektetések és más reáleszközök nem szerepelnek az alábbi kimutatásban.
Hirdetés
Hirdetés
Mi számít pénzügyi kötelezettségnek?
A statisztikákból a háztartások hitelállományának alakulása is kiolvasható. Ez főként a jelzálog- és fogyasztási hitelekből tevődik össze, legyen szó akár forintban, akár devizában nyilvántartott hiteltartozásokról.
Mekkora megtakarítási- és hitelállományról beszélhetünk Magyarországon?
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kimutatásai 2023. negyedik negyedévére vonatkozóan tartalmazzák a háztartások pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek összességét. Ezek alapján tavaly év végén országosan 55 706 milliárd forint pénzügyi megtakarítás volt a lakosságnál, míg ezzel szemben 12 611 milliárd forint lakossági hiteltartozás szerepelt.
A könnyebb értelmezés érdekében érdemes egy háztartásra vetítve is megnéznünk a megtakarítások és hitelek átlagos értékét. A 2022-es népszámlálás alapján feltételezhetjük, hogy a 10 milliós népességű Magyarországot nagyságrendileg 4 millió háztartás alkotja. Ebből könnyedén kiszámítható, hogy 2023. utolsó negyedévében egy háztartásra átlagosan 13,9 millió forint megtakarítás jutott, míg a hitelek egy háztartásra jutó átlagos összege 3,2 millió forintra rúgott.
A megtakarítások eloszlása nagyon egyenlőtlen!
A félreértések elkerülése érdekében fontos leszögezni, hogy az átlagérték önmagában semmit nem mond el a megtakarítások eloszlásáról. Egy egyszerű példával élve: ha egy szobában van 9 ember, akiknek 1-1 millió forint van a bankszámlájukon, és további 1 fő, akinek 200 millió forint a vagyona, akkor a szobában átlagosan 20,9 millió forint az egy főre jutó pénzösszeg – holott ez nyilvánvalóan senkinek nem írja le jól az anyagi helyzetét.
Éppen ezért kiemelten fontos figyelmet fordítani a megtakarítások eloszlására. A Bankmonitor korábban hosszasan foglalkozott azzal, hogy mely rétegekhez csoportosulnak a különböző típusú befektetések. Például a befektetési alapokban tartott vagyon több mint 90 százaléka (!) a leggazdagabb 10% kezében összpontosul, de a kötvénybefektetéseknél is közel 80 százalékra tehető a legvagyonosabb tized részesedése.
Az MNB idén megjelent tanulmánya mind a pénzügyi eszközök, mind az ingatlanokat is tartalmazó „nem pénzügyi” eszközök megoszlását feltüntette. Az alábbi ábrán látható, hogy 2020-ban mekkora bruttó vagyontömeg csoportosult a magyar társadalom egyes vagyoni tizedeinek kezében.
Amint látható, a pénzügyi megtakarítások nagyon jelentős részét a leggazdagabb tized birtokolja: gyakorlatilag csak abban a tizedben beszélhetünk a nem pénzügyi eszközök mennyiségével összemérhető pénzügyi vagyonról. De a nem pénzügyi eszközöket tekintve is kiugró a legfelső 10% részesedése, míg a társadalom alsó tizedeiben sem pénzügyi, sem nem pénzügyi vagyon nem mutatható ki számottevő mennyiségben.
