A nyugdíjcélú megtakarítás életünk egyik legjelentősebb pénzügyi jellegű feladata: akik nem készülnek fel idős éveikre, ők súlyos megélhetési nehézségekkel fognak szembesülni. Egyre inkább úgy látszik, hogy az aktuális nyugdíjjárulékokból finanszírozott, úgynevezett „felosztó-kirovó” elvre épülő állami nyugdíjrendszer nem lesz képes kielégítő jövedelmet biztosítani számunkra idős korunkban. Akik mégis szeretnének biztos időskori megélhetést, nekik még aktív korukban muszáj cselekedniük! Csak úgy alapozhatjuk meg a nyugdíjas éveink anyagi biztonságát, ha 65 éves korunkra felhalmozunk magunknak egy komolyabb összeget, amelyből majd életünk végéig stabil kiegészítő jövedelmünk származhat.
Szerencsére egyre többen ismerik fel az öngondoskodás fontosságát: ma Magyarországon több mint 1,5 millió fő rendelkezik nyugdíjmegtakarítással. Azonban gyakori hiba a megtakarítók részéről, hogy túlságosan későn kapnak észbe, és csak rövid ideig takarékoskodnak. Sajnos 45-50 éves kor felett már nagyon nehézzé válik a helyzet, hiszen nincs elegendő idő ahhoz, hogy a megtakarítás látványos eredményeket produkáljon. Aki például 50 éves korától kezdve tesz félre havi 20 ezer forintot, neki alig 5 millió forintja tud így felhalmozódni idős korára. Aki viszont már 30 éves korától teszi ugyanezt, neki így 17-18 millió forintja gyűlhet össze a nyugdíjkorhatár betöltéséig! A kamatos kamat hatása tehát rengeteget számít, így kellően korán kezdve egészen alacsony havi összegekből is megvalósítható a kitűzött cél. Éppen ezért most összegyűjtöttük a 6 legfőbb érvet amellett, hogy miért kell már fiatalon elindítani a nyugdíjcélú megtakarítást!
Hirdetés
Hirdetés
1. A mai fiatalok nyugdíja a legbizonytalanabb!
A nyugdíjak értéke már ma is nagyon alacsony a bérekhez képest: az utóbbi években az átlagnyugdíj mindössze az átlagbér 50%-a körül alakult! Még sötétebb jövőképet vetít elénk a magyar társadalom demográfiai helyzete: a következő évtizedekben az adófizetők száma egyre csökkenni fog, az időseké pedig tovább emelkedik. Ebből a trendből arra következtethetünk, hogy az állami nyugdíjrendszer egyre kevésbé lesz fenntartható, így számítanunk kell a nyugdíjak értékének további esésére is.
Akik már közel járnak a 65 éves nyugdíjkorhatárhoz, ők talán biztonságban vannak, hiszen kisebb az esély a nyugdíjrendszer hirtelen átalakítására. De a mai harmincasok-negyvenesek egyáltalán nem dőlhetnek hátra: minden bizonnyal tovább fog emelkedni a korhatár, és a nyugdíjak összege sem lesz feltétlenül elegendő a tisztes megélhetéshez. A törvények változását nem láthatjuk előre, ezért a legbölcsebb döntés egy államtól független, saját megtakarítással védekezni a kockázatok ellen.
2. Fiatalon kezdve alacsonyabb összegű megtakarítás is elegendő!
A kamatos kamat jótékony hatásának köszönhetően nagy előnyre tehetnek szert mindazok, akik már 30-40 évesen elindítanak egy nyugdíjcélú megtakarítást. A hosszú futamidő ilyenkor lehetővé teszi, hogy akár havi 20-30 ezer forintból is tízmilliós nagyságrendű vagyon épüljön fel az évtizedek során! Ennek egyik oka, hogy a kitűzött célösszeg nagyobb részét alkothatják a hozamok (illetve az állami támogatás), hiszen hosszabb időn keresztül „kamatoznak” a megtakarított összegek. Másrészt a szükséges megtakarítás több évre és több hónapra oszlik el, mintha csak idősebb korban kezdenénk el a nyugdíj-előtakarékosságot.
Akik korán felismerik ennek a jelentőségét, ők nagyban megkönnyíthetik a saját dolgukat. Akik viszont sokáig halogatják a döntést, nekik már egyre több pénzt kellene félretenniük havi rendszerességgel, mígnem egy átlagos jövedelemből szinte lehetetlenné válik a feladat. Például 35 éves korban kezdve havi 29 ezer forintból is elérhető a 20 milliós célösszeg, míg 55 éves korban kezdve már havi 132 ezer forintos megtakarítás kellene ugyanehhez!
3. Bizonyos megtakarításokkal a korhatár-emelés is kivédhető!
Az állami nyugdíjkorhatár betöltése előtt alapesetben nem lehet nyugdíjba vonulni. Ez azt is jelenti, hogy ha az előttünk álló évtizedekben akár 70 év fölé emelkedne a korhatár, akkor mindenki számára kötelező lenne a munkavégzés ilyen idős korban is. Jó hír, hogy létezik olyan típusa a nyugdíjcélú megtakarításnak, amellyel védekezni lehet a korhatáremelés ellen. Az úgynevezett nyugdíjbiztosítások esetében a szerződés lejárata a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatár (jelenleg 65 éves életkor) biztosított általi betöltése. Ebben az időpontban tehát már adómentesen hozzáférhető a felhalmozott összeg! Azaz hiába emelkedett volna időközben a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjbiztosítással rendelkezők mégis elmehetnek nyugdíjba 65 éves korukban, saját megtakarításuknak köszönhetően. Itt is igaz, hogy ez elsősorban a fiatalabbakat érinti, hiszen a nyugdíjkorhatárhoz közel járók számára már alacsonyabb a korhatáremelkedés kockázata.
4. Az állami támogatás jelenleg létezik, de bármikor megszűnhet!
A nyugdíjmegtakarítások kapcsán fontos szerepet játszik a (most még?) elérhető állami támogatás. A nyugdíjproblémát az állam is felismerte, ezért pénzzel támogatja az öngondoskodókat: 2021-ben évi 20%-os (legfeljebb évi 280 000 forintos) személyi jövedelemadó-visszatérítés igényelhető a nyugdíjcélú megtakarításokra. Ha valaki például 300 ezer forintot tesz félre egy évben, ő évente 60 000 forint állami támogatásra jogosult. Ennek a támogatásnak köszönhetően az átlagos nyugdíjmegtakarítás lejárati összege akár 2-3 millió forinttal is magasabb lehet, tehát mindenképpen érdemes élni a lehetőséggel.
Ugyan az elmúlt években változatlanul elérhető volt az állami támogatás, de nincs garancia arra, hogy ez hosszú távon is fennmarad. Elképzelhető, hogy a jövőben kedvezőtlen jogszabályi változás lép életbe, például a lakástakarékpénztárakhoz hasonlóan az új szerződésekre már nem lesz elérhető ez a támogatás. Ekkor mindazok, akik mostantól még évekig halogatják a kezdést, ők már lecsúsznának erről az alkalomról. Az alacsonyabb szükséges havi összegeken túl tehát a fiatalon kezdők esetleg újabb előnyre tehetnek szert azokhoz képest, akik későbbre halasztják a döntéshozatalt. Fontos, hogy erre a támogatásra eredetileg csak azok jogosultak, akik fizetnek SZJA-t: például a katás vállalkozók csak valamilyen speciális megoldással, leginkább egy hozzátartozón keresztül részesülhetnek ebben a kedvezményben.
5. A nyugdíjmegtakarításokat nem fenyegeti az állami beavatkozás.
A mai harmincasoknak egy jelentős része ezt nem tapasztalhatta a saját bőrén, de a magyar társadalom többsége számára igen fájó emlék a magánnyugdíjpénztári rendszer 2011-es átalakítása. A témát azonban számos félreértés övezi, melyeket a mai nyugdíjmegtakarítások kapcsán fontos eloszlatni. A korábbi kötelező magánnyugdíjpénztári pillér az adófizetők járulékaiból épült fel, tehát az állam a saját bevételeinek egy részét csoportosította át a pénztári számlákra. Ezzel szemben a mai megtakarítások önkéntes alapon működnek, és az emberek egy privát számlán, a saját adózott pénzükből takarékoskodnak.
Éppen ezért teljesen alaptalanok azok az aggodalmak, amelyek szerint a nyugdíjcélú megtakarítások nincsenek biztonságban. Valójában az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, a biztosítóknál vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlákon tartott vagyont egyáltalán nem fenyegeti az „államosítás” veszélye. Így a korábbi generációkkal szemben a fiatalabbak nyugodtak lehetnek afelől, hogy a pénzük biztonságban van: semmi nem akadályozhatja azt, hogy idős korukban majd kedvük szerint használják fel.
6. A fiatalok magasabb hozamokat érhetnek el a befektetéseikkel.
A hosszú távú befektetések esetében sarkalatos kérdés, hogy milyen a befektetési portfólió kialakítása. Élethelyzettől függően más-más összetételű portfóliót érdemes használni: idősebb korban inkább egy biztonságra törekvő stratégia javasolt, míg fiatal korban nagyobb súlyt kaphatnak a kockázatosabb értékpapírok. Tudni kell azonban, hogy a biztonságosabb kötvények alacsonyabb várható hozamot kínálnak, a magasabb kockázatú részvények mellé pedig hosszú távon magasabb várható nyereség is párosul. Ez azt is jelenti, hogy akik korán kezdik a megtakarítást, ők jobban ki tudják használni a piacok által hordozott lehetőségeket, és magasabb évesített hozamra tehetnek szert!
Természetesen az idő múlásával ők is átrendezhetik a portfóliójukat, hogy végezetül nagyobb biztonságban legyen a pénzük, de addig is a legjobb hozamokban részesülhetnek. A részvényportfóliók akár 10% körüli évesített teljesítményre is képesek (hosszú távon), ami érdemi reálhozamot jelent az infláció felett. A kötvénytúlsúlyos portfóliók ezzel szemben inkább infláció-közeli hozamot tudnak biztosítani a megtakarítók számára, így a későn ébredőknek ezzel kell megelégedniük.
Összefoglalás
Számos érv szól amellett, hogy a nyugdíjcélú megtakarítást már fiatalon, akár 30 éves korban érdemes elkezdeni. Magyarországon az idősek nagyon kiszolgáltatott anyagi helyzetben vannak, de létezik olyan lehetőség, amellyel megalapozhatjuk az idős éveink pénzügyi biztonságát. Ráadásul ehhez nem is kell hatalmas összegeket félretenni, havi 25-30 ezer forintból már kényelmesen megvalósítható egy 100 ezer forintos nagyságrendű nyugdíjkiegészítés. Az időtényező ugyanakkor mindennél fontosabb: bizonyos életkor felett nincs reális esély arra, hogy a megtakarításból érdemi jövedelem keletkezzen az állami nyugdíjon felül. Most kell cselekedni annak érdekében, hogy az aktív évek végeztével majd ne időskori nélkülözés várjon ránk, hanem nyugodt és kiegyensúlyozott életet élhessünk.
Számold ki a kalkulátorral, hogy mennyi pénzed gyűlne össze idős korodra!
