Az elmúlt hónapokban számos figyelmeztetés látott napvilágot arról, hogy az üzleti környezet romlása súlyosan érinti majd a hazai cégvilágot. Adatok nélkül üres vészharang kongatásnak tűnhettek ezek a jelzések. Nos, az augusztusi statisztikák már egyértelműen mutatják a repedéseket. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy ebben a környezetben sem csökkent a vállalkozások beruházási kedve, sőt…
Évtizedek óta működő cégek húzták le a rolót
Mondhatnánk persze azt, hogy nincs itt semmi látnivaló, hiszen ez „csak” a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata szabályainak változásával összefüggő jelenség. Sőt, az is lehet, hogy az ezekben a cégekben tevékenykedő emberek más formában (például átalányadózóként) dolgoznak tovább. Ha azonban megnézzük a végelszámolt cégek korfáját, már lehet, hogy másként gondolkodunk erről a kérdésről.
Az augusztusban végelszámolás alá került vállalkozásoknak két jól elkülöníthető csoportja látszik az alapítás évét vizsgálva, az egyik
- az évezred elején, a másik
- az elmúlt néhány évben létrejött betéti társaságok halmaza.
Az előbbi csoportnak erős a túlsúlya: a most megszűnő cégek többsége tehát még jóval a kata 2012-es bevezetése előtt jött létre, azaz a kata szabályok szigorítása sok nagyobb múltú vállalkozásnál is megszűnéshez vezetett. Ahogy az Opten szakértői összefoglalójukban fogalmaznak: a megugró végelszámolási arány elsősorban a megugró költségeknek köszönhető, amelyeket sok esetben nem tudtak a vállalkozók érvényesíteni az eladási áraikban.
A legtöbb végelszámolás alá került cég az alábbi szegmensekben működött:
- szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (991)
- információ, kommunikáció (436)
- kereskedelem, gépjárműjavítás (317)
- építőipar (212)
- humán egészségügy (202)
Beszédesebbek talán az adatok, ha azt is megnézzük melyek azok az ágazatok, ahol a területen működő vállalkozások 1 százalékot meghaladó aránya döntött úgy, hogy feladja vállalkozását. Ezek
- az információ, kommunikáció
- szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
- oktatás
- humán egészségügy
- művészet, szórakoztatás, szabadidő
- egyéb szolgáltatás
Ehhez a sorhoz azonban érdemes hozzátenni azt is, hogy a feldolgozóiparban, a pénzügyi területen, illetve szállítás, raktározás üzletágban tevékenykedő cégeknél is közelíti a fél százalékot azon vállalkozások aránya, amelyek most döntöttek úgy, hogy lehúzzák a rolót.
Hirdetés
Hirdetés
Erős jelzés a még működő cégek helyzetéről
Hasonlóan borús a kép, ha a Magyar Nemzeti Bank friss vállalati konjunktúrafelmérését böngésszük át. A jegybank 2020 decembere óta havonta vizsgálja a hazai vállalati szektor aktuális gazdasági helyzetét és jövőbeli várakozásait.
Az MNB vállalati konjunktúra indexe augusztusban az előző havi mínusz 2-ről mínusz 7 pontra csökkent, amelyben a jelenlegi helyzet visszaesése (mínusz 4-ről mínusz 11 pontra) és a várakozások további gyengülése (plusz 1-ról mínusz 2 pontra) is szerepet játszott. Fontos kiemelni, hogy a várakozások indexe a felmérés kezdete óta először fordult a pesszimista hangulatot tükröző tartományba (mínusz 2 pont).
A várakozások alakulását illetően érdemes az alindexekről is szót ejteni. A borúlátó hangulat fő okaként a felmérés alapján az üzleti környezet alakulásával összefüggő aggodalmak emelhetőek ki (mínusz 42 ponton állt az alindex ausztusban), ami mellett pesszimistán ítélik meg a válaszadók a következő három hónapos távban a kapacitás-kihasználtság és az árbevétel alakulását is.
Az átlagos kapacitás-kihasználtság egyébként augusztusban 2, a bevételi szint 4 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest augusztusig. Előbbi az egy évvel korábbi szint 94, utóbbi 100 százalékán volt a nyár utolsó havában.
Kifejezetten jó hírként értékelhető ugyanakkor, hogy a beruházási és létszámváltoztatási tervek mutatója továbbra is pozitív. Előbbi még növekedett is az előző hónaphoz képest (plusz 14-ről 25 pontra), az utóbbi azonban már fél éve folyamatosan csökken (a februári plusz 21-ről augusztusra plusz 5 pontra olvadt), de még pozitív.
A felmérés részleteit vizsgálva még egy elemet mindenképp érdemes kiemelni, nevezetesen azt, hogy a kis- és középvállalatok konjunktúra-érzete számottevően gyengébb a nagyvállalatokénál.
Időben szólunk!
Az összkép tehát egyelőre nagyon vegyes: miközben évtizedes múltú cégek fejezik be működésüket, sokan fejlesztésekben látják a megoldást. Utóbbi kör számára jelenthet terveik megvalósításában segítséget a Széchenyi Kártya Program MAX, amely elsősorban a jelen helyzetben némi hátránnyal induló mikro- és kisvállalkozások igényeire szabott támogatott hitelprogram.
Az augusztus elejétől elérhető MAX konstrukciók alapelemeikben tovább viszik a Széchenyi Kártya Program keretében meghirdetett korábbi konstrukcióknál megszokottakat: a hitelcélok illeszkednek a vállalkozások finanszírozási igényeihez. Szinte minden célhoz található jól illeszkedő megoldás: a napi működési költségek biztosításához (folyószámlahitel), a forgóeszközköltségekhez (likviditási hitel) és a fejlesztésekhez (beruházási hitel, lízing) is.
A feltételek a jelenlegi környezetben rendkívül kedvezőek:
- a kamat a futamidő alatt végig fix – kiszámítható költséget jelent a vállalkozásoknak.
- mértéke a jóval 10 százalék fölött induló piaci kamatokhoz képest nagyon alacsony: hitelcéltól függően 0,5-3,5 százalék.
- A futamidő 3-10 év közötti.
- Az igényelhető hitelösszeg maximum 400 millió forint lehet.
A Széchenyi MAX programban új elem mindemellett, hogy kiemelt kondíciók érhetőek el az energiahatékonyság-javítást és technológiaváltást segítő beruházásokra, illetve támogatást nyújt azoknak a cégeknek, amelyeknek a gáz-, villany és távhő költségei jelentősen emelkedtek az ukrán válsággal összefüggésben az energiapiacokon kialakult helyzet miatt. Ez utóbbira szolgál a Széchenyi MAX folyószámlahitel mellé igényelhető Széchenyi MAX Energiakártya.
Az egyes konstrukciókhoz kapcsolódó legfontosabb részleteket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
