Ha erre az apróságra figyelsz, akkor 3 millióval kapsz többet a nyugdíjban!

Ha erre az apróságra figyelsz, akkor 3 millióval kapsz többet a nyugdíjban!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2017-12-27 Frissítve: 2021-07-01
 

Nem is hinnénk, hogy mennyivel kisebb lehet a nyugdíjcélú-megtakarításunk, ha az olcsó helyett a drága nyugdíjpénztárt választjuk. A számításunk szerint egy átlagos helyzetben is közel 3 millió forint eltérés adódhat 35 év után, pedig az éves költségekben a differencia mindössze 1,2%. A következőkben kiderül, hogy miért van ekkora eltérés és az is, hogy mit érdemes még figyelembe venni a belépés/váltás előtt.

Nem véletlenül mondjuk mindig, hogy ügyeljünk a költségekre, mert valóban nagyon sok múlhat rajtuk. A következőkben bemutatjuk, hogy ha a legdrágább önkéntes nyugdíjpénztár helyett a legolcsóbbat választjuk, akkor mennyivel maradhatna több a számlánkon. Bármennyire is meglepő, de valóban milliós összegekről van szó átlagos befizetés esetén is.

Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk állapítani, a jegybank évente közzétett statisztikáit használjuk. Az MNB a közelmúltban tette közzé a 2016-os nyugdíjpénztári díjterhelést, ami a mutatott ábra szerint kedvező képet mutat.

A pénztárak által felszámított összesített díjterhelés az utóbbi közel 20 évben jelentősen csökkent. Míg 2000-ben egy átlagos pénztártag éves szinten közel 2%-ot fizetett a pénztárának, addig 2016-ban mindössze 0,8%-ról beszélhettünk. Ha ezt összehasonlítanánk például egy hagyományos értékpapírszámla vezetésének költségeivel, akkor beláthatjuk, hogy mennyire költséghatékony megoldás ilyen formában készülni a nyugdíjra.

Alapvetően két nagy tétel van a kiadások között. Az egyik a pénztár működésére és likviditásának fenntartására megy el, hiszen a nyilvántartásokat vezetni kell, a munkatársakat kifizetni, a leveleket kiküldeni és hasonlók. A másik nagy tétel a befektetésekhez köthető, hiszen mégiscsak azért fizetünk be a pénztárakhoz, hogy évtizedek múlva az infláció felett gyarapodó összeget vehessünk ki belőle.

A fő problémát az jelenti, hogy a költségeket nem ugyanúgy vonja le a pénztár. A működésre a befizetéssel arányosan von le díjat, míg a befektetéseknél a teljes vagyonnal arányosan. Tegyük fel, hogy van egy milliós számlánk és évente 120 ezer forintot fizetünk be. Közel sem mindegy, hogy mihez viszonyítjuk a költséget, mert közel tízszeres különbség van a viszonyítási alapban. A jegybank ezt úgy küszöbölte ki, hogy minden kiadást a vagyonhoz mér.

Persze vannak ennek a megközelítésnek is korlátai, például azért, mert a tagságból sokan elég régen tagok már, így nagy vagyon halmozódott fel náluk (alacsonyabb lesz a díjterhelés átlagban, mint egy új belépőnél). Sőt, a számlákon az adó-visszatérítést is jóváírják, vagyis az adókedvezmények hatása is érződik az alacsonyabb díjterhelésben. Ennek ellenére jó viszonyítási alap az összehasonlításhoz a statisztika.

Nézd meg, mennyire állsz készen a nyugdíjcélú-megtakarításra!

Kérd részletes
eredményeidet email-ben!
A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban
Köszönjük, hogy leadtad érdeklődésed!
Hamarosan elküldjük neked a kalkulációd eredményeit
Ha addig is további kérdésed lenne, írj nekünk a bankmonitor@bankmonitor.hu címre.
Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
0 Ft
ennyi pénzed lesz
mire nyugdíjba mész
A részletes eredményedet
e-mailben fogjuk elküldeni számodra!

Szeretnéd megtudni:
  • Hogyan lesz ennyi pénzed nyugdíjas éveidre?
  • Hogy melyik számodra a legmegfelelőbb: nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ?
  • Illetve, hogy mennyi állami támogatást kaphatsz?
Bízd magad független szakértőinkre!

Az átlaghoz képest elég nagy eltérések vannak, azért megnéztük azt is, hogy a legolcsóbb és a legdrágább pénztár mennyiért vállalja a munkát. A Lilly nyugdíjpénztár átlagos díjterhelése 2016-ban 0,18% volt, ami messze a legolcsóbb volt a szektorban. A pénztár viszont már beolvadt, 2017. április elsejével már az Allianz pénztár részét képezi. A legdrágább tavaly az Újszászi Szövetkezeti Pénztár volt, 1,37%-os teljes díjterheléssel.

A két szélső érték között a költségekben 1,19% az eltérés. Nem tűnik önmagában ez olyan soknak, viszont ha utánaszámolunk és több évtizedet veszünk alapul, akkor óriási különbség adódhat. Amennyiben havi 10 ezer forintos befizetéssel, éves 5%-os hozammal, 35 éves futamidővel és az adókedvezménnyel is kalkulálunk, akkor az olcsóbb fenntartású számlán 2,9 millió forinttal lesz több, mint a drágábbon. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy 20 évre 12 ezer forinttal többet tudunk kivenni a nyugdíjpénztárból, mint egyébként, ami nem kis összeg.

Végül egy jó tanács. A költség valóban fontos a választáskor, de más tényezőket is figyelembe venni. Végső soron az elért hozam az, ami meghatározza a számlánk egyenlegét, vagyis ha választani kell, akkor megéri többet fizetni, ha azért cserébe jóval magasabb hozam lehet a mienk. A közelmúltban készítettünk erről is egy összehasonlítást, így a két írást együtt értékelve érdemes a végső döntést meghozni.

 

Hirdetés
Hirdetés