A nyugdíj célú megtakarítások legnagyobb vonzerejét a befizetések utáni 20%-os adójóváírás adja. Három ilyen nyugdíj célú megtakarítás létezik: nyugdíj-előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás és önkéntes nyugdíjpénztár. Többször összehasonlítottuk őket már, de most az az önkéntes nyugdíjpénztárak működését fogjuk górcső alá venni.
Befizetések
Első legfontosabb, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár rendszeres havi befizetéseken alapul. Minden pénztár meghatároz egy néhány ezer forintos minimum fizetendő összeget, amit minimum tagdíjnak hív. Amennyiben valaki ekkora összeget sem tesz félre, akkor az erre az összegre eső díjakat a pénztárak levonják a bent lévő összegből. Ez általában néhány ezer forint évente, és csak a már megtermelt hozamból vonják el. Mindazonáltal jó néhányan évente mindössze egyszer fizetnek be a számlájukra, amit ugyanúgy tud kezelni a rendszer, és nem fogják a díjakat duplán levonni. Sőt, bármikor lehet extra befizetésekkel növelni a nyugdíjpénztári számlánk egyenlegét, ami ugyanolyan feltételekkel működik, mint a rendszeres díjak.
Minden befizetés után igénybe vehető adójóváírás, a befizetések 20%-a, de maximum egy évben 150 ezer forint eréig. Ehhez szükségeltetik egy bejelentett munkahely, hogy legyen személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségünk, amiből vissza tudják fizetni a pénztári számlánkra az összeget. Fontos, hogy adó szempontjából az önkéntes pénztárak egy kalap alá tartoznak (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár és önsegélyező pénztár).
Ráadásul minden nyugdíj célú megtakarítás (NYESZ, nyugdíjbiztosítás és önkéntes nyugdíjpénztár) után járó adójóváírás közös éves korlátja 280 ezer forint.
Tudni szeretnéd mennyit tudsz összegyűjteni a nyugdíjadra? Használd kalkulátorunkat és kiderül!
Hirdetés
Hirdetés
Befektetések
A legnagyobb előnye az önkéntes nyugdíjpénztárnak, hogy a befizetett összeget automatikusan befektetik. A legtöbb nagy pénztárnál választható portfóliós rendszer működik, azaz általában 3 előre definiált kockázati szinttel rendelkező befektetési kosárból választhatunk. Ezek általános elnevezése kockázati szint szerint növekvő sorrendben: klasszikus, kiegyensúlyozott, és növekedési portfólió. Létezik olyan pénztár, ahol ennél több közül lehet választani, azok általában nagyobb kockázatot felvállaló portfóliók.
Ezek a portfóliók nem csak állampapírba fektetnek, ám ha az elérhető legkisebb kockázatú befektetést választjuk, akkor elképzelhető, hogy a befektetések zömét (akár 90% feletti részét) állampapír befektetések tehetik ki. De ennél dinamikusabb portfóliók is léteznek.
Általánosságban elmondható, hogy mivel a legtöbb nyugdíjpénztári számlát nyitónak több, mint 10 éve van a nyugdíjig, érdemes kockázatot vállalniuk. Különösen a mostani helyzetben, ahol igen nehéz lett infláció feletti hozamot, úgynevezett reálhozamot elérni. Viszont fontos, hogy ne ijedjünk meg a kockázatok rövid távú hatásaitól. Például idén az is elképzelhető, hogy a pénztárak negatív teljesítménnyel zárják az év végét. Ám a hosszú távú teljesítmények még így is 7% körül alakulnak.
Portfólió vagy pénztárváltás
Amennyiben nem lennénk elégedettek az általunk korábban választott portfólió teljesítményével, úgy lehetőségünk van pénztáron belüli portfólióváltásra, illetve akár pénztárunkat is lecserélhetjük más pénztárra. Ez egyszeri többletköltségbe kerülhet, de egyrészt már az is remek, hogy van rá lehetőség, másrészt hosszú távon pár százaléknyi hozamkülönbözet is több millió forintnyi különbséget jelenthet húsz éves időtávon.
Nyugdíjba vonuláskor
Amennyiben nyugdíjba vonulunk a legjobb nyugdíj célú megtakarítás az önkéntes nyugdíjpénztár. Ugyanis ilyen eseteteken kamatadó mentesen juthatunk a nyugdíjra félretett pénzünkhöz. Ráadásul választhatunk, hogy egy összegben szeretnénk hozzájutni, vagy egy előre választott időpontig (például 10 vagy 15 év) folyamatosan pénzáramot biztosítson (havi szinten fizessék ki), vagy akár a kettő kombinációja is elérhető. Ráadásul mindezt arra költjük, amire csak szeretnénk.
Viszont fontos, hogy ezt nyugdíjba vonulásunkkor el kell döntenünk, és nem tudjuk megváltoztatni a döntésünket: ha egyszer kifizették az összeget, már nem kérhetünk havi kifizetést.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben nyugdíjba vonultunk, fenntarthatjuk a pénztári tagságunkat, akár befizetésekkel is növelhetjük a számlánk egyenlegét és még bizonyos költségek alól mentesülünk is (működési költség). Ám a pénztári tagság fenntartása nem kötelező: akár meg is szűntethetjük azt nyugdíjasként. Viszont amennyiben megtartjuk a számlánkat, vagy csak havi kifizetést kérünk, a pénzünk addig is dolgozik.
Baj esetén
Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy mire számíthatunk, ha egészségkárosodás érne minket, vagy akár a legrosszabb forgatókönyv következne be. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon örökölhető, sőt kedvezményezett is megadható. Így bárkire hagyhatjuk. Viszont, ha velünk történik valami egészségkárosodás, akkor átléphetünk egészség-vagy önsegélyező pénztárba.
Ha csak megszorulunk
Ez az egyik legfájóbb pont a pénztártagok számára: a számlanyitástól számított tíz éven belül nem igazán lehet hozzáférni a pénztári vagyonhoz. Azután is adókötelesek a nem nyugdíj célú kifizetések. Ráadásul a tőke (!) adóköteles, és nem a hozam. A hozam a számlanyitástól számított 10 év után három évente teljesen adómentesen felvehető.
Ám fontos kitétel, hogy a tőke csak 10 évig adóköteles teljes egészében. De ez a 10 év különbözik a számla megnyitásától számított 10 évtől, mert itt minden egyes befizetés után újra kezdődik a számítása.
Tehát a 2018-ös befizetéseink egy évvel hamarabb lesznek adómentesek, mint a 2019-os befizetések, függetlenül a számla megnyitásának időpontjától. Az adó mértéke pedig jelenleg 15% SZJA (személyi jövedelemadó) és 22% EHO (egészségügyi hozzájárulás). De a befizetés után 10 évvel minden évben 10%-kal csökken az adófizetési kötelezettségünk az alábbi táblázat szerint:
Fontos kiemelni, hogy amennyiben a számla nyitásától számított 10 év után nyugdíjba megyünk, akkor minden a befizetésünk is adómentes lesz. Még az is, amit mindössze egy éve fizettünk be a számlánkra.
