Bosszantó befektetési költségek – Hogy lehet őket megúszni?

A befektetések terén nemcsak a legjobb hozampotenciálú lehetőség, hanem a költségek nyomon követése is kulcsfontosságú. Mondani sem kell, hogy ma egyre nehezebb szemmel látható nyereséget elérni, így felértékelődik, hogy mit is vonnak le pontosan a befektetésedből. A CashMester legújabb részében a befektetéseket terhelő költségeket jártunk utána.

Használd befektetési alap keresőnk, hogy megtaláld az elvárásaidnak leginkább megfelelő alapot!

Mi történt pontosan?

Egy olvasónktól a napokban kaptunk egy levelet, amelyben az értékpapírszámláknál tapasztalt magas költségekre hívta fel a figyelmet. Szemet szúrt számára egy ideig ismeretlen tétel, mégpedig az állományi díj, amelyet a befektetési szolgáltatója számít fel a nála befektetett pénzre. Amennyiben bármilyen befektetési alapod, vagy akár állampapírod van téged is érintenek az értékpapírszámla költségei, ezért most elmagyarázzuk, mire figyelj.

Mit jelent ez magyarul?

Az értékpapírszámla, mint a neve is mutatja, arra szolgál, hogy itt tárolhasd a különböző befektetéseidet, a lakossági állampapírtól, a befektetési alapon át a részvényig. Az értékpapírszámla fenntartása alapvetően kétféle rendszeres költséget vonhat maga után, mégpedig a fix számlavezetési díjat és az állományi díjat.

A fix díj egy forintban meghatározott összeget jelent, ugyanakkor az állományi díj (ami az olvasónknál is kicsapta a biztosítékot) már trükkösebb. Az állományi díj százalékban meghatározott értéket jelent, amelyet a számlán lévő értékpapírok értéke után határoznak meg, sőt van ahol a díj értékének minimumát vagy maximumát szabják meg.

A fix és állományi díj egyaránt eltérő rendszerességgel merülhet fel az egyes szolgáltatóknál, például van ahol havi, negyedéves, vagy éves szinten. Ugyanakkor az állományi díj az értékpapírszámlán lévő összegtől függően sávosan is változhat, ráadásul eltérő díjak vonatkozhatnak az egyes befektetésekre (például a szolgáltató saját befektetési alapjaira, vagy a tőzsdei befektetésekre).

Az állományi díjon kívül érdemes figyelni az ún. letétkezelési díjakra is, amivel néhány befektetési szolgáltató esetében találkozni. Ez lényegében az állományi díjjal megegyező logikára épül. Nem árt persze az egyes befektetések vétele/eladása során felmerülő díjakra is figyelned, mert ezek is jelentősek lehetnek.

Miért kellene engem érdekelnie?

Az egyes bankok, befektetési szolgáltatók eltérő díjterhelés mellett vezetik a számládat. Néhány nagyobb szolgáltatóra vonatkozó gyors felmérésünk alapján a fix díj éves szinten egy átlagos ügyfélnél 4,2-12 ezer forint is lehet, míg az állományi díj 0,1-0,4% között szóródik. Márpedig a mai hozamok mellett korántsem mindegy, hogy a költség mennyit vesz el az elérhető nyereségből.

Természetesen a szolgáltató háttere (mennyire tőkeerős az intézmény), és az általa nyújtott befektetési paletta is nagyon sokat számít (hány befektetési alapot érsz el). Ugyanakkor, akkor is van megoldás, ha a lehető legalacsonyabb költségekre hajtasz, viszont kisebb kínálattal is megelégszel.

A lakossági állampapírok vásárlását a Magyar Államkincstárnál érdemes lebonyolítani, mert teljesen ingyenessé tehető a számla fenntartása. A befektetési alapok terén az online elérhető szolgáltatóknál ingyenes a számlavezetés. Viszont itt a szolgáltató saját alapjaiért jellemőzen vételi/eladási jutalékot sem szükséges fizetned.

Hasonló témákról értesülhetsz a Bankmonitor legújabb CashMester című hírleveléből. Ha szeretnél gyorsan, praktikus információkhoz hozzájutni hetente egyszer, amiből forintosítható hasznod származhat, akkor regisztrálj. Megéri!