Az állami vezetők régóta beszéltek egy új típusú nyugdíjcélú megtakarítási forma bevezetéséről. Most kiderült, hogy végül mégsem lesz Nyugdíjkötvény. Ezért összegyűjtöttük, milyen lehetőségeik maradtak azoknak, akik mégis szeretnének takarékoskodni idős korukra.
A nyugdíjcélú megtakarítások a legnépszerűbb államilag támogatott befektetési konstrukciók: jelenleg nagyjából 1,5 millió magyar embernek van valamilyen nyugdíj-megtakarítása. Az utóbbi években sokáig úgy tűnt, hogy a három meglévő nyugdíjmegtakarítás mellé egy negyedik alternatíva is csatlakozni fog!
Miért kell pénzt félretennünk idős korunkra?
A legtöbbek számára ismerős lehet az a tény, hogy a magyar társadalom aggasztó mértékben idősödik. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy drasztikusan emelkedik az „eltartottsági ráta”. Ma nagyjából 3,3 aktív korú jut egy idősre, de a KSH előrejelzése szerint 2050-ben 2 aktív korúnak kell majd eltartania egy időst! Ilyen körülmények között a nyugdíjrendszer nyilvánvalóan nem lesz fenntartható. Emiatt pedig a mai aktívaknak más megoldást kell találniuk az időskori megélhetésük bebiztosítására.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan támogatja az állam a megtakarítókat?
A nyugdíj-előtakarékosság fontosságát az állam is felismerte, ezért pénzzel támogatja a nyugdíjcélú megtakarításokat: jelenleg minden befizetésre 20%-os személyi jövedelemadó-visszatérítés jár. Ez például egy havi 30 000 forintos megtakarítás esetén évi 72 000 forint állami támogatást jelent, azaz megegyezik a korábbi lakástakarék-pénztárakra járó összeggel.
Számold ki a kalkulátorral, hogy neked mennyi pénzed gyűlne össze idős korodra!
Miről szólt a Nyugdíjkötvény ötlete?
2018-ban az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója bejelentette egy új típusú állampapír ötletét, amelyet kifejezetten a nyugdíjcélú megtakarítások kedvéért fejlesztenek ki. Ezt követően más állami vezetők is többször megemlítették a „Nyugdíjkötvényt”: az ígért konstrukció a meglévő 3 nyugdíjcélú megtakarítás mellett kínált volna egy 4. alternatívát.
Az ötlet számos részletét még homály fedte, de a korábbi nyilatkozatokból már kiderült néhány érdemi információ. A nyugdíjcélú állampapírt hosszú lejáratra tervezték, és a befektetők infláció feletti, rögzített kamatprémiumot kaphattak volna a tőkéjükre. Továbbá (a Nyugdíjkötvény népszerűsége érdekében) állítólag a költségeket is nagyon kedvezőre tervezték.
Eldőlt: mégsem lesz Nyugdíjkötvény!
A múlt heti kormányinfón végül pontot tettek az ügy végére. A miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, mégsem fogják bevezetni a sokat által kíváncsian várt Nyugdíjkötvényt. A új állampapír bevezetésének valószínűleg a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+ / szuperállampapír) elsöprő sikere állt az útjába. A Bankmonitor szakértői ennek apropóján utánajártak, milyen lehetőségeik maradtak így a megtakarítóknak, ha mégis szeretnének pénzt gyűjteni saját idős korukra.
Milyen lehetőségeik maradtak a megtakarítóknak?
Nyugdíjkötvény hiányában a megtakarítók a jövőben is 3 államilag támogatott konstrukció közül választhatnak. Ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), valamint a nyugdíjbiztosítás. Az egyes típusok csak nevükben hasonlítanak, de hatalmas különbségek vannak közöttük. Ezért érdemes körültekintően tájékozódni, mielőtt letesszük a voksunkat valamelyik alternatíva mellett.
Mikor járnak le az egyes nyugdíjmegtakarítások?
A nyugdíjcélú megtakarítások lényege, hogy aktív korunkban rendszeresen teszünk félre pénzt, így idősként majd valóban élvezhetjük a munkánk gyümölcsét. De ezt nem mindegyik nyugdíjmegtakarítás támogatja maximálisan! Az ÖNYP és a NYESZ lejárata nem rögzített, hanem mindig az aktuális nyugdíj-korhatárhoz igazodik. Azaz hiába tölti be a 65. életévét a megtakarító, mégsem férhet hozzá a pénzéhez, ha időközben tovább emelkedett az állami nyugdíjkorhatár.
Ebből a szempontból a nyugdíjbiztosítás a legkedvezőbb alternatíva. Itt a megtakarítók a szerződéskötés idején érvényes nyugdíjkorhatár betöltésekor biztosan felvehetik a saját pénzüket. Tehát a nyugdíjkorhatár esetleges emelkedése nincs hatással az ő megtakarításuk hozzáférhetőségére.
Mekkora a minimális havi megtakarítás?
A havonta elvárt minimális összeg mindegyik megtakarítási formánál különbözik, sőt az egyes szolgáltatók között is vannak eltérések. Az önkéntes nyugdíjpénztárak általában 4-7 000 forintos havi tagdíjat tesznek kötelezővé. Sajnos a tagok nagy része mindössze ennyi pénzt tesz félre havonta, aminek következtében ők nem feltétlenül érik el a kitűzött céljukat. Az optimális megtakarítás mértéke életkortól függően változó, de havi néhány ezer forintnál mindenképpen magasabb.
A biztosítók ügyfelei jellemzően 10-12 000 forintot kötelesek fizetni havonta, de némelyik biztosítónál a megtakarítók életkortól függően akár ennél magasabb küszöbbel is találkozhatnak. A megtakarítási kötelezettség is a nyugdíjbiztosítások esetében a legszigorúbb, ami nagyban elősegíti a vagyonépítés hatékonyságát. Ezeknek köszönhetően a nyugdíjbiztosításokban jellemzően több pénz gyűlik össze, mint önkéntes pénztári konkurenseik esetében.
A NYESZ a másik két konstrukcióval ellentétben egy szimpla értékpapírszámla, azaz az ügyfél teljesen szabadon dönthet a megtakarítása mértékéről. A NYESZ-re vonatkozó előírás mindössze annyit mond ki, hogy a megtakarítónak legalább 5 000 forintot kell elhelyeznie rajta számlanyitáskor. Ezt követően azonban semmilyen megkötés nincs, tehát teljes egészében az ügyfélre van bízva, hogy egyáltalán félretesz-e bármennyi pénzt.
Mekkora állami támogatás igényelhető?
Az állami támogatás valójában SZJA-visszatérítés, így csak azok jogosultak rá, akik fizetnek személyi jövedelemadót. Közös tulajdonsága a három nyugdíjcélú megtakarításnak, hogy az éves befizetések után 20%-os támogatás igényelhető, azonban ennek maximuma mindenhol különbözik. A legtöbb támogatást az önkéntes nyugdíjpénztári tagok kaphatják: évi 150 000 forintot. A nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek legfeljebb 130 000 forintos adójóváírásra jogosultak. A NYESZ-tulajdonosok pedig évente maximum 100 000 forintos kiegészítést kaphatnak az államtól saját megtakarításaik mellé.
Milyen befektetési ismeretek szükségesek?
A különböző nyugdíjcélú megtakarítások eltérő befektetési szaktudást igényelnek. A legtöbb segítséget az önkéntes nyugdíjpénztárak nyújtják. A tagok 3-6 alapértelmezett portfólió közül tudnak választani, melyek különböző kockázati szintet hordoznak, így más-más hozampotenciállal is rendelkeznek. A pénztártag választás alapján a pénztár teljes egészében átvállalja a befektetések kezelésével járó feladatokat, így az ügyfélnek tulajdonképpen nincs semmilyen tennivalója.
A nyugdíjbiztosítások esetében hasonlóképpen lehetséges az alapértelmezett portfólióválasztás. De a magasabb szaktudással rendelkező ügyfelek saját kezűleg is összeállíthatják a portfóliót, az elérhető 10-20 befektetési alap kínálatából. Továbbá a biztosítók számos kiegészítő szolgáltatást is nyújthatnak a befektetések menedzselését illetően: többek között céldátum-szolgáltatások és árfolyamfigyelő szolgáltatások is elérhetők.
A legtöbb ismeretet a NYESZ igényli: a szolgáltató itt semmilyen segítséget nem nyújt a megtakarító számára, azaz a megtakarító minden egyes befektetési tranzakciót egyedül kénytelen intézni. Éppen ezért a nyugdíj-előtakarékossági számla választása kizárólag hozzáértő befektetők számára javasolt.
Milyen költségekkel jár a megtakarítás?
A megtakarítás minden esetben együtt jár némi költséggel. Ennek mértéke erősen befolyásolja a várható lejárati összeget, ezért itt is nagyon fontos a körültekintő választás. A legolcsóbb alternatívát a NYESZ képviseli: itt az évi 2 000 forintos számlavezetési díjon kívül akár minden egyéb költség elkerülhető.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak közepes költségekkel működnek, de a Magyar Nemzeti Bank ezeknek szigorú felső határt szabott: az éves vagyonkezelési költségek nem haladhatják meg a 0,8%-ot. Így az összes költséget magában foglaló „TKM” (teljes költség-mutató) 30 éves futamidő esetén minden ÖNYP-portfólióra nézve 1,6% alatt helyezkedik el.
A legmagasabb költségekkel a nyugdíjbiztosítások esetén találkozhatnak az ügyfelek, sőt az egyes szolgáltatók „ajánlatai” között is hatalmas eltérések mutatkoznak. Előfordulhatnak 2% körüli TKM-ek, de nem ritka a 3-4%-ot meghaladó éves költség sem. Éppen ezért érdemes résen lenni, és kedvező költségű nyugdíjbiztosítást választani, amiben ingyenes segítséget nyújthatnak a Bankmonitor szakértői.
Hogyan működik a megtakarítások öröklése?
A megtakarító halála esetén a nyugdíjcélú megtakarítások kivétel nélkül örökölhetők. Az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások esetén érdemes kedvezményezett(ek)et megjelölni a szerződésben. A kedvezményezettek hagyatéki eljáráson kívül, adó- és illetékmentesen juthatnak majd hozzá a felhalmozott összeghez. NYESZ esetén kedvezményezett megadására nincs lehetőség, így az örökösök hagyatéki eljárás keretein belül kaphatják meg az összegyűjtött vagyont.
Milyen lejárati szolgáltatások igényelhetők?
A NYESZ-megtakarítások esetében kizárólag egyösszegű felvétel lehetséges, miután a megtakarító betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Az ÖNYP-tagok az egyösszegű felvételt, valamilyen járadékot, vagy akár ezek kombinációit is kérhetik. A nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek csak akkor igényelhetnek egyösszegű kifizetést vagy járadékszolgáltatást, ha a kötéskori nyugdíjkorhatár betöltése idején már legalább 10 éve fut a szerződés. 10 évnél hamarabb történő korhatárbetöltés esetén ők kizárólag járadékszolgáltatást igényelhetnek.
A legmegfelelőbb nyugdíjmegtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.
