Nem vagyunk elegen ahhoz, hogy rendes állami nyugdíjunk lehessen!

Nem vagyunk elegen ahhoz, hogy rendes állami nyugdíjunk lehessen!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2021-07-06
 

Egy tanulmány szerint régiónkban az évszázad végére a népesség csaknem a felére csökken, Magyarország lakossága például 5,1 millió főre. A prognózisok nem túl kedvezőek. De hogyan lehet az aktív kori életszínvonalat fenntartani idős korban, ha az állami nyugdíjra nem igazán lehet számítani, mert nincs elég munkavállaló? Hogyan érdemes kialakítani egy egyéni nyugdíjmegtakarítási programot úgy, hogy a legkisebb anyagi megterhelést jelentse?

Az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) tavaly októberben a Lancet folyóiratban publikálta a világ 195 országát átfogó kutatási eredményeit a népesség alakulásáról az évszázad végéig. A felmérés érinti Magyarországot is, amit most abból a szempontból vizsgálunk, hogyan hatnak a változások a magyar nyugdíjrendszerre, és hogyan tudunk erre felkészülni.

A Föld népessége várhatóan 2064-ben éri el a csúcspontot, amikor 9,7 milliárd fő lesz a teljes populáció. 2100-ra a születésszám csökkenésének következtében ez a szám 8,8 milliárd főre csökken. A népességcsökkenés leginkább Európát és Dél-Amerika egyes országait érinti.

Hirdetés

Hirdetés

Népességcsökkenés Magyarországon

A prognózis szerint Magyarországon a népességcsökkenés mértéke 46 százalékot érhet el 2100-ra, azaz a lakosság létszáma akkor 5,1 millió fő lesz. A környező országok sem járnak jobban, Szlovákiában 53 százalék, Lengyelországban és Romániában 60 százalék, Horvátországban ennél is erősebb lesz a népesség csökkenése.

Ezt az alacsony népességszámot fokozatosan érjük el, amint az alábbi ábra mutatja. 2050-ben 16 százalékkal leszünk kevesebben, míg 2070-ben 29 százalékkal. A kutatás a népességcsökkenés legfontosabb okának a születésszám csökkenését jelöli meg.

A népesség számának alakulása 2100-ig

Termékenységi ráta

A népesség középtávú fennmaradásához az úgynevezett termékenységi rátának el kell érnie (vagy meg kell közelítenie) a 2,1-es szintet. Ez a mutatószám az egy szülőképes korú nőre élete során átlagosan jutó gyermekek számát jelenti. Magyarországon jelenleg a termékenységi ráta 1,55, ami a század végére 1,37-re csökken, tehát nagyon messze lesz az ideális arányszámtól.

A korösszetétel változása

A népesség csökkenésével a korösszetétel szintén változni fog. A nyugdíjas korú lakosság száma továbbra is növekszik, míg az eltartani képes, aktív lakosság száma drámaian csökken. 2050-ben 2,4 millió nyugdíjas lesz hazánkban, míg az aktív korú lakosság, akiknek a nyugdij-járulékokat ki kell termelniük, 4,3 millióan lesznek. 2100-ra már csak 2,6 millió aktív honfitársunk fogja előteremteni a nyugdíját 1,7 millió nyugdíjasnak! Az alábbi ábra a jelenlegi korfát, valamint az 2050-es és a 2100-as várható helyzeteket mutatja.

Prognózis a magyar korfa alakulására 2021-ben, 2050-ben és 2100-ban

Itt az idő, ketyeg az óra!

Legyinthetünk, hogy 2050 még messze van, de akik 1985-ben vagy korábban születtek, ők addigra már nyugdíjasok lesznek. Ez egy olyan probléma, amelyre már most kell megoldást találni, mert nincs idő várni.

Az állami nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában korrekciók nélkül nem tudja elviselni ezeket a társadalmi változásokat. Az öregségi nyugdíjkorhatár kitolása lehet egy eszköz a probléma orvoslására, de ez csak átmeneti megoldás, és csak bizonyos határig lehet alkalmazni. Hogy ebben az évszázadban milyen intézkedések várhatók még a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzése érdekében, azt nem lehet megjósolni. Mindenképpen fel kell készülnünk arra, hogy az állami nyugdíjrendszer nem tudja, és a jövőben sem fogja tudni egyedül kezelni az időskori életszínvonal csökkenést.

Hogyan kerülhető el az időskori elszegényedés?

Az adatokból látható, hogy olyan globális társadalmi folyamatoknak vagyunk a részesei, amelyek nem kerülhetők el, de fel tudunk készülni rájuk. Az állami nyugdíj szerepe mellett az egyéni nyugdíjmegtakarításokra mindenképpen szükség lesz az életszínvonal megőrzése érdekében. Kalkulátorunk segítségével te is ki tudod számolni, hogy megtakarításaid milyen eredményt hoznak, mire nyugdíjba mész!

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor

Hogyan lehet egyéni nyugdíjmegtakarítást elindítani úgy, hogy a legkisebb anyagi megterhelést jelentse? Összegyűjtöttünk néhány fontos szempontot, amelyekre érdemes odafigyelni.

Mikor kell elkezdeni félretenni? 

Minél hamarabb – lehetőleg az életpályád első időszakában – indíts el egy egyéni nyugdíjmegtakarítási programot annak érdekében, hogy minél alacsonyabb havi összegből sikerüljön összegyűjteni az időskori anyagi biztonsághoz szükséges összeget. 20 éves időtartam alatt csak ötször akkora havi megtakarítással lehet elérni ugyanazt a lejárati összeget, mint 40 éves futamidő alatt!

Kezdeti havi megtakarítás

A pénztárcádnak megfelelő összeget válassz, amit hosszútávon is tudsz fizetni. Egy nyugdíjbiztosítást már 10.000 forint körüli összeggel el lehet indítani. Ez 40 éves időtartam alatt 3 százalék reálhozammal számolva 30 millió forint körüli lejárati összeget eredményez nyugdíjaskorban. Ez várhatóan elegendő lesz havi 100 ezer forint nyugdíjkiegészítésre a nyugdíjas időszakban 20 éven keresztül.

Miért fontos az indexálás?

Ha alacsony kezdeti havi megtakarítási választasz, évente indexálni kell a havi megtakarítást. Ez azt jelenti, hogy minden évben növelni kell a következő évre vonatkozó havi megtakarításokat egy bizonyos százalékkal, amely az inflációt ellensúlyozza. Ha havi 10.000 forinttal indítasz egy megtakarítási programot és minden évben 5 százalék-os indexet választasz, akkor az első évben 10.000 forintot, a második évben 10.500-at, a harmadik évben 11.025 forintot fogsz fizetni havonta. A díj minden évfordulón növekszik 5 százalékkal. Ez azért fontos, mert a kezdeti díjat alacsony szinten határoztad meg, hiszen az életpálya kezdetén a jövedelem is alacsonyabb. Az indexálással az életpályád alakulásához tudod igazítani a nyugdíjmegtakarítást is: ha növekszik a jövedelmed, a nyugdíjmegtakarításodat is növelheted.

Befektetési összetétel

A biztosítási piacon lévő nyugdíjmegtakarítási lehetőségek nagyobb része befektetési eszközalapokhoz kötött megtakarítás, ami azt jelenti, hogy a befektetési kockázatvállalási hajlandóságod szerint állampapír-, kötvény-, részvénybefektetések közül választhatsz. Szerencsére a biztosítók segítenek eligazodni ebben: felmérik a kockázattűrő képességedet és ennek alapján ajánlanak befektetési lehetőségeket. Mivel most hosszútávú megtakarításról beszélünk, a döntésed szerint lehet magasabb részvényhányadú befektetési összetételt is választani. A hosszú tartam várhatóan kiegyensúlyozott befektetési hozamot fog eredményezni. Ne törődj a napi ingadozásokkal, ez természetes az ilyen típusú befektetések esetén.

Sokat hozhat az adójóváírás

Az adott naptári évben befizetett biztosítási díjaid után 20% adóvisszatérítésre vagy jogosult (maximum 130.000 forint évente). Ez minden évben a biztosítási szerződésedre jóváírásra kerül, vagyis gyarapítja a megtakarításodat.

Segítség a Bankmonitortól

A biztosítási piacon széles választékban találhatóak nyugdíjcélú megtakarítások, amelyek közül nem könnyű kiválasztani, hogy melyik az, ami a számodra leginkább megfelelő. Ebben segítenek a Bankmonitor munkatársai. Fontos, hogy az életkorodnak és anyagi helyzetednek megfelelő terméket válassz, mivel ez egy hosszútávú befektetés, ami biztosíthatja az az anyagi biztonságot, amire idős korodban szükséged lesz.

Számold ki, mennyi pénzed gyűlne össze idős korodra!

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
Hirdetés
Hirdetés