Tudd meg, hogy jövedelmed és meglévő hiteleid alapján maximálisan mekkora összegű lakáshitelt kaphatsz.
Kalkuláció indításaTudj meg többet lakásáfa kedvezmény, lakásfelújítási támogatás, CSOK és Babaváró támogatás témakörben!
Kalkuláció indításaSzámítsd ki hitelkalkulátorunkkal, hogy mennyi Babaváró hitelre vagy jogosult!
Kalkuláció indításaA hitelkiváltás kalkulátorral ellenőrizheted, hogy meglévő lakáshitelednél elérhető-e kedvezőbb a piacon.
Kalkuláció indításaTudd meg, mennyi CSOK támogatást kaphatsz lakásvásárlásra, építésre vagy bővítésre!
Kalkuláció indításaSzabad célú jelzáloghitelek akár 100 millió Ft hitelösszegig. Kalkulálj és találd meg a legkedvezőbb ajánlatokat!
Kalkuláció indítása14 bank szabad felhasználású, fix kamatú személyi kölcsöneinek összehasonlítása pillanatok alatt.
Kalkuláció indításaAkár 6 millió Ft kedvezményes hitel az otthonfelújítási támogatás előfinanszírozására. Kalkulálj a részletekért!
Kalkuláció indításaA felvehető lakáshitel szempontjából fontos a fedezetül szolgáló ingatlan becsült forgalmi értéke, ugyanis a hitelösszeg nem haladhatja meg ennek 80%-át. Azonban ez is csak a jogszabályi plafon, amitől a bankok elérhetnek. Általánosságban elmondható, hogy Budapesten és a nagyobb városokban ez az arány magasabb, míg a kisebb településeken, falvakban, ahol a kevés tranzakció miatt nehezen becsülhető meg pontosan egy ingatlan értéke, alacsonyabb.
A „Mennyi lakáshitelt kaphatok?” kalkulátorral bárki számszerűsítheti, hogy az igazolt jövedelem, a meglévő hiteltörlesztések és egyéb fontos szempontok alapján mekkora összegű lakáshitelt vehet fel!
A bankok minden esetben meghatározzák a minimálisan elvárt jövedelem nagyságát, ami általában a minimálbér, vagy ezt meghaladó összeg. Sokan nem tudják, hogy vannak úgynevezett elsődleges illetve másodlagos jövedelmek. A bankok elvárják, hogy az elsődleges jövedelemből összejöjjön a minimálisan elvárt összeg, ami ha teljesül, akkor a másodlagos jövedelmet is figyelembe veszik a bevállalható havi törlesztő meghatározásánál.
Elsődleges jövedelmek: munkabér, vállalkozói jövedelem, öregségi nyugdíj, végleges rokkantsági nyugdíj. A KATA-s vállalkozó esetében a NAV által kiállított jövedelemigazoláson az éves kiszámlázott összeg 60%-a szerepel.
Másodlagos jövedelem: GYES, GYED, családi pótlék, bónusz stb.
A gyermekvállalás és a lakásvásárlás, ezzel pedig a hitelfelvétel sok esetben összekapcsolódik. Vagy azért, mert az első gyermek megszületésének idejére a család már szeretne saját otthonban élni, vagy azért, mert az új jövevény miatt a meglévő lakás már kicsi lesz, ezért váltanának nagyobbra.
1. Van bank, ahol a várandós nő aktuális nettó jövedelmét veszik alapul, ám azzal a kikötéssel, hogy a munkáltatónak nyilatkoznia kell, mikortól várja vissza az anyukát, valamint az adósnak vállalnia kell, hogy az adott időponttól munkába fog állni.
2. Van bank, ahol az aktuális nettó jövedelmet csökkentett mértékben, például 70%-os aránnyal veszik csak számításba.
3. Olyan bankkal is találkozhatunk, ahol ilyenkor a GYES összegével számolnak csak. Ez azt jelenti, hogy a másik adósnak legalább minimálbért kell tudnia igazolni, ami ha teljesül, akkor ehhez adják hozzá a GYES összegét, így jön ki a havi nettó jövedelem összege.
Az igazolt jövedelmed nagyságától és a fedezetként bevont ingatlan becsült forgalmi értékétől függ, hogy mekkora összegű lakáshitelt kaphatsz. Jövedelmi oldalról a JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) határozza meg a hivatalos plafont: egy 10 éves kamatperiódusú lakáshitel esetében 500 ezer Ft nettó jövedelem alatt a hitel – vagy hitelek – havi törlesztői nem haladhatják meg a kereset 50%-át. Ettől azonban a bankok lefelé eltérhetnek, ezért reálisan a jövedelem 30-50%-os terhelhetőségével érdemes kalkulálnod.
Alkalmazotti jövedelem esetén minimális elvárás a legalább 3 hónapos munkaviszony az aktuális munkahelyen. Legjobb a határozatlan idejű munkavállalói szerződés, de a határozott idejű sem jelent feltétlenül akadályt, ám ezeket az egyes bankok különbözőképpen kezelik, illetve sokuknál egyedileg bírálják el az ilyen igényléseket. A 3 hónap szempontjából lényeges, hogy ez három teljes hónapot jelent, vagyis aki például január 15-én kezdett, az legkorábban május 1-től igényelhet lakáskölcsönt.
Amennyiben hitelt igényelnél, akkor nem elég, hogy már legalább 3 hónapja az adott munkahelyen dolgozz, az is feltétel, hogy a próbaidőd az igénylés idejére lejárjon, hogy véglegesítsenek. A bankok részéről érthető ez az elvárás, hiszen próbaidő alatt a munkavállaló és a munkáltató egyaránt indoklási kötelezettség nélkül dönthet a munkakapcsolat megszüntetéséről.
Az átlagos elbírálási idő 1 – 1,5 hónap. Ez hosszabb lehet, amennyiben a hitelbírálat alatt kiderül valamilyen új információ (például egy eltitkolt hitelkártya), mivel a bank ilyenkor új papírokat kérhet be. Továbbá több időt vehet igénybe a hitelügyintézés akkor is, ha például CSOK támogatást kérsz a hitelhez.
A lakáshitelek maximális futamideje lehet akár 35 év is, azonban sokszor felesleges ilyen hosszú időre elhúzni a törlesztést. Tudnod kell, hogy minél hosszabb a futamidő, annál magasabb a teljes visszafizetés a bank felé. Inkább abból indulj ki, hogy mekkora törlesztőrészletet tudsz vállalni, mivel ez a lehetséges futamidőt is befolyásolja. A törlesztőrészlet ne annyi legyen, amennyit éppen ki tudsz fizetni! Maradjon tartalék is arra az esetre, ha emelkedne a kamat a futamidő alatt!
TIPP: a lakáshitel kalkulátorban nézd meg a szükséges hitelösszeghez tartozó havi törlesztőket és teljes visszafizetéseket különböző futamidők esetén!
Egy lakáshitel törlesztőrészlete a futamidő alatt többször módosulhat, emelkedhet vagy csökkenhet. Hogy hányszor változhat, az attól függ, milyen hosszú kamatperiódust választasz. A kamatperiódus az az időszak, ami alatt a hitel kamata változatlan. Az új lakáshitelek többsége 5 vagy 10 éves kamatperiódusú, de népszerűek a futamidő végéig rögzített kamatú kölcsönök is. A forintosított devizahitelesek közül azonban sokaknak van 3 havonta változó kamatú hitele, amelyek jelentős mértékben ki vannak téve egy esetleges kamatemelkedés következményeinek.
A kamatperiódussal kapcsolatban két általános szabály van:
Általánosan elmondható, hogy egy lakáshitel esetében 20% az elvárt minimális önerő nagysága, vagyis egy 20 millió Ft-os ingatlan megvásárlásához legalább 4 millió Ft saját forrás bevonása szükséges.
Megoldható, hogy önerő nélkül vegyél fel lakáshitelt, ám ebben az esetben egy másik ingatlan bevonására van szükség pótfedezetként. A hitelösszeg ebben az esetben a fedezetként bevont ingatlanok becsült forgalmi értékének legfeljebb 80%-a lehet, de a bankok ettől lefelé eltérhetnek és el is térnek.
Egy kisebb értékű ingatlan megvásárlása esetén az önerőt pont fedezheti a gyerekek után igénybe vehető CSOK összege. Ezt meglévő gyermekek esetén minden bank elfogadja önerőként, ám vállalt gyermeknél már ez nem egyértelmű. A CSOK önerőként történő felhasználhatóságáról itt olvashatsz részletesen.
A Babaváró támogatás is segíthet az önerő előteremtésében. Ha lakásvásárlási célra igényeljük a konstrukciót, akkor jogszabály alapján a kölcsön 25%-át ingatlantehernek, míg 75%-át önerőnek lehet tekinteni. Például egy 20 millió forintos lakás megvásárlására a vevő felvenne 10 millió forint Babaváró hitelt és 10 millió forint lakáshitelt. A bank a vételárnak maximum a 70 százalékáig hitelez, vagyis 14 millió forint hitelt ad. Esetünkben a lakáshitel, valamint a Babaváró hitel 25%-a számít ingatlant terhelő hitelnek, ezek együttes nagysága pedig 12,5 millió forint. Vagyis ezek alapján a vásárlás megfinanszírozható fedezeti oldalról tényleges saját megtakarítás nélkül is.
Fedezetként csak Magyarország területén lévő, magánszemély tulajdonában levő per-, teher- és igénymentes, önállóan forgalomképes ingatlan szolgálhat, melynek műszaki állapota végleges és tulajdonviszonyai rendezettek.
Nagyon fontos, hogy a hitel mögé felajánlott ingatlannak lakhatásra alkalmasnak kell lennie. Nem kell mérnöknek lenni ahhoz, hogy meg tudja valaki állapítani egy lakásról, hogy lakható-e, vagy sem. Van működő fürdő és WC? Van konyha és abban vízvételi lehetőség? Van ablak a szobán? Van állandó fűtés? Ha ezek valamelyike nincs, akkor az ingatlan lakhatatlannak számít.
Ekkor sincs azonban minden veszve, hiszen előfordulhat, hogy jó áron vásárolna meg valaki egy lerobbant ingatlant, amit azután hitelből újítana fel. Megoldást jelenthet ebben az esetben, ha például egy családon belüli (fedezetként bevonható) ingatlanra vesz fel hitelt valaki, így finanszírozva meg a munkálatokat.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek tetszőleges célra igényelhetők, így ezek gyakran a személyi kölcsönök alternatívái. A szabad felhasználású jelzáloghitelek előnye a személyi kölcsönökhöz képest, hogy itt nagyobb a maximális hitelösszeg és futamidő. (Személyi kölcsönnél a hitelösszeg legfeljebb 10 millió Ft, a futamidő pedig 10 év lehet.)
A szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata is kedvezőbb a személyi kölcsönökénél, ami annak köszönhető, hogy a jelzáloghiteleknél van ingatlanfedezet, ami nagyobb biztonságot jelent a bank számára.
Kisebb – jellemzően 1-5 millió forintos – hitelösszeg esetén mégis kedvezőbb lehet egy személyi kölcsön, ugyanis itt lényegesen alacsonyabbak az induló, egyszeri költségek. (Például nincs értékbecslés, közjegyzői és ügyvédi díj, mint ahogy földhivatali bejegyzésre sincs szükség.)
A személyi kölcsönök további előnye, hogy ezeknél nincs szükség ingatlanfedezetre, valamint az igénylést követően átlagosan 5-7 nap alatt megtörténhet a folyósítás, míg a lakáshiteleknél az átfutási idő 1-2 hónap is lehet.
Jelzáloghitel igényelhető meglévő hitel vagy hitelek (akár egy személyi kölcsön, hitelkártya hitel, áruhitel) kiváltására is, mert a lakáshitel kamata ezeknél alacsonyabb, így összegében alacsonyabb törlesztő érhető el. A meglévő lakáshitel is kiváltható másikkal, vagy azért, mert kedvezőbb kamatszint érhető el, vagy azért, mert egy kiváltással hosszabb kamatperiódusra, ezzel pedig kamatkockázat szempontjából kiszámíthatóbb kölcsönre lehet váltani.
Ez utóbbi különösen a változó kamatozású lakáshitelek esetében lehet előnyös, hiszen ezek kamata 3-12 havonta változhat, így egy esetleges kamatemelkedés hatása nagyon gyorsan begyűrűzhet a havi törlesztőbe is. Bár az új lakáshitelek között a változó kamatozásúak aránya elenyésző, a teljes hitelállományon belül mégis több százezer ilyen szerződés él, mert a devizahiteleket anno 3 havonta változó kamatú forinthitelekre „alakították” át.
Hitelkiváltás célú hitelfelvételnél fontos előny, hogy ilyenkor a kiváltandó hitel törlesztőjét nem veszik figyelembe a JTM-vizsgálatnál, hiszen a kiváltást követően ezt már nem kell fizetni.
A KATA-s jövedelmet általában elfogadják a bankok, ám, hogy mekkora nettó jövedelmet állapítanak meg, az már eltérő. Erre nézve három banki gyakorlattal találkozhatunk, és ahogy látható, az igénylő szempontjából nagyon nem mindegy, melyiket alkalmazzák vele kapcsolatban.
1. A NAV jövedelemigazoláson lévő összeget (a számlaérték 60%-a) elosztják 12-vel, és ezt tekintik nettó jövedelemnek.
2. A NAV jövedelemigazoláson található összegből levonják az adóbevallás szerinti KATA-adót (havi 25, 50 vagy 75 ezer Ft), majd ezt osztják el 12-vel.
3. A NAV jövedelemigazoláson található összegből levonják a KATA-adót, majd ezt tovább csökkentik egy a bank által meghatározott képlet alapján.
A KATA-sok szempontjából más különbség is van azonban a banki gyakorlatok között. Van pénzintézet, amelyik legalább egy teljes (12 hónapos) lezárt pénzügyi évet vár el, míg másnál elegendő egy lezárt, nem teljes pénzügyi év is. Ez utóbbinál azonban az éves jövedelmet mindenképpen 12-vel osztják el, vagyis a havi nettó itt alacsonyabb lesz.
A BISZ Zrt. honlapja szerint 2019 végén 1,2 millió fennálló és 263 ezer megszűnt mulasztást tartottak nyilván Magyarországon. Őket – a bankkártyás csalásban részt vevőkkel és a csalás miatt elutasított lakáshitel-igénylést benyújtókkal együtt – az úgynevezett KHR rendszerben (korábbi, máig népszerű nevén, a BAR-listán) tartják nyilván. A KHR adatbázis a magyar hitelezésben rendkívül fontos szerepet játszik, ugyanis a bankok egy hiteligény elbírálásakor kötelesek ellenőrizni, hogy az igénylő fennálló vagy úgynevezett megszűnt mulasztással szerepel-e benne. A fennálló tartozás azt jelenti, hogy az adós a lekérdezés pillanatában is késedelemben van, míg megszűnt státuszba azok kerülnek, akik rendezték a tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év. Az előbbiek úgynevezett aktív KHR-esek, akik nem kaphatnak a bankoktól lakáshitelt, Babaváró hitelt vagy személyi kölcsönt!
Azok, akik már rendezték hiteltartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év, úgynevezett passzív KHR státuszúak lesznek. Személyi kölcsönt ők nem kaphatnak, ám lakáshitelhez jutni van esélyük, ugyanis a Bankmonitor.hu által vizsgált 13 bank közül néhány hitelezi őket. Ezért számukra rendkívül fontos, hogy jó helyre nyújtsák be a hiteligénylésüket, amiben a Bankmonitor hitelszakértői tudnak segíteni.
Versenyeztesd meg a bankok ajánlatait, és válaszd ki a számodra legkedvezőbbet.
Add le érdeklődésed a választott lakáshitelre, és szakértőnk visszahív.
Ha kiválasztottad a számodra megfelelő bankot, segítünk az ügyintézésben is.
A szerződést minden esetben szakértőnk segítségével és az általad kiválasztott bankkal kötöd.
A hitelbírálat során nagyon sok elemet vesznek figyelembe a bankok. Számos tényező, figyelmeztető jelzés miatt akár el is utasíthatják a a bankok hiteligényésünket. Ezek között lehet jó néhány olyan tényező...
Soha nem folyósítottak annyi lakáshitelt a bankok, mint 2021. márciusában. A Bankmonitor várakozásainak megfelelően az egy hónap alatt kifizetett hitelösszeg meghaladta a 100 milliárd forintot. De jól teljesített a személyi...
Nem elég, hogy a bank hitelképesnek tart minket, a saját költségvetésünkbe is bele kell férnie a kölcsön törlesztőrészletének. Vagyis a bevételeinkből ki kell gazdálkodnunk az új kölcsön törlesztőrészletét is. A...
A használati megosztás abban az esetben lényeges, ha a lakásunk az ingatlan nyilántartás szerint azonos helyrajzi számon van egy - vagy több - másik lakással. Ebben az esetben ugyanis ebből...
utalvány
