Korábbi cikkeinkben sokat foglalkoztunk a befektetési alapokkal, melyek megfontolandó alternatívát jelentenek minden kisbefektető számára. A befektetési alapok segítségével már alacsony kezdőtőkével is jól diverzifikált módon, akár szakértői szerepvállalás mellett tudjuk fialtatni megtakarításainkat. Ebben az írásban azt járjuk körül, hogy pontosan miből adódik az ilyen jellegű befektetések hozama, és hogy adott élethelyzetnek megfelelően melyik eszközosztályok választása lehet indokolt.
A befektetések lényege a hozam elérése: bármilyen megoldást is válasszon egy befektető, attól azt reméli, hogy a pénze hasznot fog számára termelni a jövőben. A befektetési alapok olyan konstrukciók, melyek összegyűjtik a befektetők pénzét, és egyetlen nagy vagyontömegként kezelik azt. Ezáltal rugalmasabb, jobban diverzifikált és költséghatékonyabb módon fektethetnek be ahhoz képest, mintha mindannyian egyedül, külön-külön próbálkoznának.
Az alapoknál dolgozó pénzügyi szakemberek arra törekednek, hogy bizonyos keretek között a lehető legjobb hozamot biztosítsák az ügyfeleik számára. A várható hozam mértéke természetesen nagyban függ a kockázati szinttől, ezért a befektetési alapokat kockázati besorolásuk szerint kategorizáljuk. Az alábbiakban külön-külön megvizsgáljuk, hogy a befektetési alapok legfőbb típusai esetén pontosan miből származik a haszon, milyen kilátások vannak a várható hozam mértékét illetően, és mindeközben mekkora kockázattal kell kalkulálni.
Hirdetés
Hirdetés
Pénzpiaci alapok:
A pénzpiaci és likviditási alapok jellemzője, hogy bankbetétekbe, illetve rövid lejáratú állampapírokba fektetnek. Ezek nagyon biztonságos eszközök, ezért azokat a pénzösszegeket érdemes ilyen módon elhelyezni, amelyekre rövid távon is szükség lehet. A befektetők haszna ilyenkor a bankok vagy az állam által fizetett kamatokból származik. Ezek az alapok csak alacsony nyereséget tudnak kínálni, cserébe viszont a kockázat is minimális: nem kell attól tartanunk, hogy a negatív gazdasági hatások (akár válságok) jelentős veszteséget okozhatnának.
Kötvényalapok:
A különböző kötvények arra szolgálnak, hogy a befektetők hitelt nyújthassanak az államok és vállalatok számára, így finanszírozva azok működését. A kötvényalapok olyan befektetési alapok, melyek túlnyomórészt (vagy kizárólag) kötvényeket tartalmaznak, és számos további kategóriába sorolhatók aszerint, hogy milyen szervezetek által kibocsátott kötvények találhatók bennük, és azok milyen időtávra szólnak. Mivel a kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a befektetők hozama ebben az esetben is az adósok által fizetett kamatokból adódik elsősorban.
A kockázat mértéke meghaladja a pénzpiaci alapokét, de mégis alacsonyabb, mintha részvényekbe fektetnénk. Egy konkrét kötvényalap kockázata (és várható hozama) attól függ, hogy milyen időtávra szólnak a benne lévő kötvények, és hogy a kibocsátók mennyire állnak stabil lábakon pénzügyi szempontból. Azt mondhatjuk, hogy a mérsékelt kockázat és a kielégítő hozam miatt a kötvényalapoknak kiérdemelt helyük lehet egy kiegyensúlyozott befektetői portfólióban.
Részvényalapok:
A részvények olyan értékpapírok, melyek megvásárlásával a befektetők tulajdonrészt szerezhetnek a részvényt kibocsátó vállalatban. A részvényalapok kategóriájába azok a befektetési alapok tartoznak, melyek legalább 90%-ban vállalati részvényekbe fektetik az általuk kezelt vagyontömeget. A részvényesek hozama már nem előre meghatározott kamatokból adódik, hanem a vállalatok üzleti teljesítményéből. Egyrészt: ha egy vállalat nyereségesen működik, akkor a befektetők szívesen vásárolják a részvényeit, ezáltal felhajtva azok tőzsdei árfolyamát, ami hasznot hoz a tulajdonosoknak. Másrészt: a vállalatok rendszeres időközönként kifizethetik a nyereségük egy részét a tulajdonosok számára, úgynevezett „osztalék” formájában, ami szintén hozamot jelent a befektetőknek. Mivel a vállalatok teljesítményét nagyon sok tényező befolyásolhatja, és erősen ki vannak téve a negatív gazdasági hatásoknak, így ezek számítanak az egyik legkockázatosabb befektetésnek. Ugyanakkor több évtizedes időtávon a legjövedelmezőbb eszközosztálynak bizonyulnak, ezért a hosszú távra szóló megtakarítások esetében nagyon is érdemes megfontolni ezt az alternatívát.
További típusok:
A fent bemutatott kategóriákon kívül még számos egyéb típusa létezik a befektetési alapoknak. Ilyenek a vegyes alapok, melyek a különböző befektetési eszközosztályokat kombinálják. Vannak árupiaci alapok, melyek nyersanyagokba, főként nemesfémekbe, ipari fémekbe, energiahordozókba (például olaj) és mezőgazdasági tömegárukba (búza, kukorica, kávé, kakaó, cukor)fektetnek. A széles körben kedvelt ingatlanalapok ingatlanok fejlesztésével és/vagy bérbeadásával foglalkoznak. Sőt, léteznek olyan befektetési alapok is, amelyeknél nincs előre meghatározva a befektetési politika, hanem teljesen szabad kezet kapnak, és minden körülmények között a lehető legmagasabb hozamok elérésére törekednek: ezeket abszolút hozamú alapoknak nevezzük. Általánosságban elmondható, hogy az egyes befektetési alapok várható hozama és kockázata nagyon eltérő lehet attól függően, hogy milyen piacokon, milyen időtávon és milyen jellegű befektetéseket végeznek.
Hogyan növelhetjük a hozamunkat?
A magasabb kockázat vállalásán kívül léteznek más hozamnövelő tényezők is, melyekkel ugyancsak érdemes tisztában lennünk. Fontos részét képezheti a teljes hozamunknak például az, ha hosszú távon ki tudjuk használni a devizák keresztárfolyamának változását. Aki a forintban képződött megtakarítását évekkel ezelőtt dollárban vagy euróban jegyzett befektetési eszközökben helyezte el, ő forintban szemmel látható nyereséget könyvelhetett el azon, hogy a magyar fizetőeszköz az utóbbi időszakban jelentősen gyengült a nagyobb külföldi devizákhoz képest.
A tapasztalat azt is mutatja, hogy azok a befektetők képesek a legjobb hozamok elérésére, akik nem váltogatják gyakran a befektetési módszereiket, hanem megfontolt döntéseket hoznak, amelyek mellett azután hosszú távon kitartanak. Szintén jól járhatnak azok, akik a legkedvezőbb költségek mellett tudnak befektetni, mivel a költségek csökkentése oly módon növelheti a hozamot, hogy közben a kockázat nem növekszik. Ennek érdekében figyelmesen meg kell vizsgálni a kiszemelt befektetési alapok költségszerkezetét, valamint érdemes kihasználni a TBSZ-számla által nyújtott adózási előnyöket is.
